Konferencia: Egy�tt�rz�s az �llatokkal

A nyugati vil�gban nem volt szok�s egy�tt �rezni az �llatokkal. Az �llatot nyersanyagforr�snak tekintett�k, aki csak annyiban k�l�nb�z�tt m�s nyersanyagforr�sokt�l, hogy k�t vagy n�gy l�bon j�rt. �rt�k�ket az d�nt�tte el, hogy mennyi h�st, zs�rt, sz�rm�t, tollat stb. szolg�ltatnak. Senki nem gondolt arra, hogy az �llatoknak is meglehet a v�lem�ny�k arr�l, hogy haszn�lj�k ki �ket. Egyh�zi emberek hossz� ideig vitatkoztak azon, hogy van-e az �llatoknak lelk�k, ami m�s szavakkal azt jelenti, hogy m�g �l�l�nyeknek sem tekintett�k �ket.

Az �llatokkal val� egy�tt�rz�s mint koncepci� a m�lt sz�zad 60-as �veiben jelent meg, amikor Jane Goodall primatol�gus folytatta h�res k�s�rleteit a csimp�nzokkal. Neki siker�lt el�sz�r megd�ntenie azt az �ltal�nosan elfogadott hiedelmet, hogy az �llatok nem �gy viselkednek, mint az automat�k. �k is �reznek, gondolkodnak, �s van egy�nis�g�k.

Hossz� �vek teltek el, mire a tudom�nyos vil�g felfigyelt Goodall munk�ss�g�ra, a k�s�rleteket kiterjesztette sz�mos �llatfajt�ra. Az egyik szem�nk �r�l, hogy �me, a tud�sok der�k tudom�nyos munk�val, vagy mondhatni, �ppen annak ellen�re r�j�ttek, az �llatok �ppen olyan �l�l�nyek, mint mi vagyunk, ember �s �llat k�z�tt nem olyan nagy a szakad�k, mint sok�ig hitt�k, s�t elismert�k azt is, hogy az �llatoknak lehetnek jogaik – hamarosan elj�n az id�, amikor �rv�nyes�thetik is a jogaikat. A m�sik szem�nk persze s�r, mert a tud�sok nem tudnak meglenni �llatk�s�rletek n�lk�l. Keserves szenved�s �r�n �rtetik meg vel�k az �llatok azt, amit minden egyszer� ember tud, aki valaha is dolgozott �llatokkal a gyakorlatban.

Az �llatok �ppen �gy �rzik a f�jdalmat, f�lelmet, aggodalmat, mint az emberek. Neheztelnek egym�sra, �s persze a gondoz�ikra, bar�ts�gokat k�tnek egym�ssal, �s n�ha m�g a gazd�jukkal is. �r�lnek a sz�p id�nek, �s agg�dnak a j�v� miatt. El�g egy �r�n �t figyelni a legel�sz� teh�ncsord�t, hogy meg�llap�tsuk, egy�ltal�n nem viselkednek egyform�n. Mindegyik teh�n k�l�n egy�nis�g. Nem kell sz�nd�kosan f�jdalmat okozni nekik, hogy azt�n az elektroenkefalogr�f �ltal m�rt agyhull�mokb�l meg�llap�tsuk, hogy t�nyleg �rezt�k azt a f�jdalmat. Nem kell sz�nd�kosan �heztetni �ket, hogy azt�n megm�rhess�k, jelent�sebb-e a ny�lelv�laszt�s, amikor v�gre kapnak egy kis ennival�t. Egy tud�s k�pes megfosztani egy nyulat az egyik szem�t�l, csak az�rt, hogy azt�n meg�llap�thassa, teljesen egy�rtelm�en �s a szent tudom�ny nev�ben, hogy a ny�l egy szemmel is l�t.

�jabban nemcsak k�s�rleteznek, hanem konferenci�kat is rendeznek, Egy�tt�rz�s az �llatokkal c�men. Christine Nicol, a bristoli egyetem professzora sok�ves tanul�s �s sz�mtalan �llatk�s�rlet elv�gz�se ut�n meg�llap�totta, az �llatok akkor �rzik j�l magukat, ha a megfelel� k�r�lm�nyeket biztos�tj�k a sz�mukra. Kijelentette, lehet, hogy m�g a csirk�ket is egy�neknek kell tekinteni, akiknek ig�nyeik �s probl�m�ik vannak.

„Fantasztikus kognit�v k�pess�geket �s kultur�lis �j�t�sokat tal�ltunk,” mondta. „Most az a kih�v�s, hogy mindenkinek megtan�tsuk, komplex egy�n minden �llat, akit meg akarunk enni vagy fel akarunk haszn�lni, �s ennek megfelel�en kell m�dos�tanunk az �llattart�s kult�r�j�t.”

Egy m�sik bristoli professzor, John Webster azt mondja, „Az emberek felt�telezt�k, hogy csak intelligens l�nyek szenvedhetnek, �s mivel az �llatoknak kisebb az agyuk, kev�sb� szenvednek, mint az emberek. Ez nagyon rossz logika.”

Webster �s koll�g�i dokument�lt�k, hogy a tehenek a csord�n bel�l bar�ts�gokat k�tnek, k�t vagy n�gy �llat �sszetart, �s t�bbnyire egym�ssal t�ltik az idej�ket, gyakran tisztogatj�k �s lenyalj�k egym�st. M�s teheneket nem kedvelnek, �s h�napokig vagy �vekig haragudhatnak r�juk.

Webstert legink�bb a tehenek szexu�lis viselked�se �rdekelte. Megfigyelte, hogy amikor a csod�ban az egyik teh�n t�zelni kezdett, a t�bbiek is izgatottan viselkedtek; megpr�b�lt�k megh�gni a t�zel� tehenet. Az �llatokkal val� egy�tt�rz�s bajnoka azt a k�vetkeztet�st vonta le, hogy a tehenek homoszexu�lis nimfom�nok.

Donald Broom cambridge-i professzor a tehenek intellektu�lis probl�mamegold� k�pess�g�t vizsg�lta. A r�gi j� szok�s szerint ki�heztette az �llatokat, majd figyelte, ki tudj�k-e nyitni az ajt�t, amely m�g�tt ott van az ennival�. K�zben persze mindegyik �ssze volt k�tve az elektroenkefalogr�ffal, ami vil�gosan megmutatta ugyanazt, amit mindenki l�thatott a k�t szem�vel. Az �llatok nagyon izgatottak lettek, fokoz�dott a sz�vver�s�k, �s „n�melyik m�g a leveg�be is ugrott.” Az ajt�t sokkal hamarabb kinyitott�k, mire az egy�tt�rz� professzor lem�rhette volna az �sszes agyhull�mot.

Keith Kendrick, szint�n cambridge-i professzor a birk�kat vizsg�lta. Nem �rulja el, hogyan, de r�j�tt, hogy a birk�k nagyon bonyolult l�nyek. Ak�r 50 m�sik birka arc�t is felismerik, m�g profilb�l is, m�g egy �v ut�n is. Arra is r�j�tt, �s ez�rt val�sz�n�leg meg is kellene kapnia a Nobel-d�jat, hogy a birk�k kedvelik azokat, akik j�l b�nnak vel�k, �s m�g hosszas t�voll�t ut�n is lelkesen �dv�zlik �ket.

A zseni�lis professzoroknak persze nem az a c�ljuk, hogy el�rj�k, az �llatokkal csak az�rt b�njanak j�l, mert meg�rdemlik. Mert minden �l�l�ny meg�rdemli, hogy j�l b�njanak vele. Sajnos csak az�rt kell jav�tani az �llattart�s felt�telein, nehogy emberi fogyaszt�sra k�ros toxinok, adrenalin �s miegym�s keletkezzen az �llat h�s�ban. Sajnos a tehenek, sert�sek �s csirk�k jogai csak addig fognak terjedni, am�g nagy egy�tt�rz�ssel �s tudom�nyos felk�sz�lts�ggel le nem v�gj�k �ket.

C�mk�k: �llatok, �llatv�delem, �let, term�szet, vegetarizmus