Egy élet vége
A fájdalom csak egy seb, Mit a bánat gyógyít meg, A bánatot elûzi az idõ, Ami csak egy szívedrõl lehullott kõ, Ha az élet kialszik benned, Csak a Halál hoz megnyugvást neked, De most éld át a kínoknak kínját, Szívemnek minden fájdalmát, Elõfordulhat, hogy megbíztál valakiben, Kinek gonoszság volt a lelkében, És ezért nem mondod el nekem, Mi nyomja szíved, mi töri össze lelked, Lehet, hogy félsz a tõr újabb szúrásától, Mely már végedet okozná, de nem lehet, Hogy már senki sem menthet meg téged, S ha hirtelen úgy érzed rá találsz, Már nem mered megmondani neki, Hogy senki más nem értheti, Azt mi emészt téged, s hagyod elmenni, Nem akarod az õ szivét is összetörni, És ez így fog sorba következni, Amíg el nem jön érted, Aki mindig megért téged, És nem engedi folyni a véred, De ez a lény nem ember, nem állat, Hanem a Halál aki már nem várhat, Hogy végignézze kínodat, és magával visz téged, És végre vége minden szenvedésnek. |