A g�tik�ban a f�lk�r�vet f�lv�ltja a cs�cs�v, �gy a s�lyos falszerkezetek k�nnyebb� v�lnak. A cs�cs�v ugyanis a boltozat terheit meredekebben vezeti le, kisebb az oldalnyom�sa. Ennek k�sz�nhet�en karcs�bbak lehetnek a terhet hord� oszlopok, pill�rek. �gy sok terhet hord� fal sz�ks�gtelenn� v�lik, ez�rt oda nagyobb ablakokat lehet be�p�teni, teh�t az �p�let is vil�gosabb lesz. K�v�lr�l gyakran t�mpill�rek t�masztj�k a falakat, amin n�ha fiatornyok is �lnek. Az ablakokban megjelenik a faragott k�csipke, m�sn�ven m�rm� (ami a n�met ma�werk t�k�rford�t�sa). A boltozatokat is v�ltozatosan d�sz�tik.

A g�tikus st�lus hamar meghonosodott a vil�gi m�v�szetben. A v�rak, melyek eredetileg a hadvisel�shez alkalmazkodtak, egyre d�szesebbek, lak�lyosabbak lettek, f�leg a bej�ratok kaputornyaiban, a lovagtermekben, a k�poln�kban. Sok helyen a d�mok mesterei maguk faragt�k a palot�k k�veit. A v�rosok egyre zs�foltabbak voltak, ez�rt sok helyen k�ls� fal�veket �p�tettek. A lak�h�zak a polg�rok gazdagod�s�val egyre ig�nyesebbek, d�sz�tettebbek lettek. Gyakoriak voltak a nemesek r�sz�re �p�tett lak�tornyok. Kialakulnak a k�z�p�letek k�l�nb�z� fajt�i, melyek kik�pz�se, d�sz�t�se a polg�rs�g n�vekv� hatalm�t, gazdags�g�t hirdette. Ekkor �p�ltek az els� egyetemek, koll�giumok is.

 
A carcassonne-i St. Nazaire sz�kesegyh�z egyik r�zsaablakaEur�pa k�l�nb�z� orsz�gaiban a g�tika k�l�nb�z�k�ppen fejl�d�tt. Franciaorsz�gban a st�lus jellegzetess�gei el�sz�r a P�rizs melletti Saint-Denis-i ap�ts�g karoling kori templom�nak �t�p�t�s�n�l figyelhet�k meg. A gyors egym�sut�nban k�vetkez� sz�kesegyh�z-�p�tkez�seken forrtak ki a francia katedr�lis-g�tika jellegzetess�gei, melyek szomsz�d orsz�gokban is elterjedtek.

Angli�ban a g�tika a 12. sz�zad m�sodik fel�ben jelent meg, �s a 16. sz�zad k�zep�ig tartott. Hossz� korszaka �tmeneti, korai angol (1180-1250), �rett vagy dekorat�v (1250-1360) �s k�s�i vagy f�gg�leges (1360-1550) st�lus-szakaszokra oszlik. Ez ut�bbinak 1480 ut�ni v�ltozata a Tudor-st�lus. A 13. sz�zad folyam�n alakultak ki az alaprajzi elrendez�s �s a fel�p�t�s jellegzetes angol von�sai. A magasba t�r� francia fel�p�t�s helyett itt terek �s t�megek jelleg�t a v�zszintes terjeszked�s adja.

Spanyolorsz�g nagy g�tikus templomai francia mesterek r�v�n a franciaorsz�gi sz�kesegyh�zak alaprajz�t �s fel�p�t�s�t k�vetik. A m�r �p�t�szet hat�sa - k�l�n�sen k�s�bb - a mindent elbor�t� gazdag d�sz�t�sben mutatkozik.

It�li�ban a helyi adotts�gokt�l �s hagyom�nyokt�l, �gy f�k�nt az antik r�mai �p�t�szett�l idegen g�tika nehezen honosodott meg. A templomok alaprajza, fel�p�t�se �s szerkezeti megold�sa egyszer�bb a franci�k�n�l. A bels� terek hagyom�nyosan t�gasak, a t�rar�nyok alacsonyabbak, a f�- �s az oldalhaj�k magass�gk�l�nbs�ge kisebb, az egyes t�rr�szek kev�ss� k�l�n�lnek el. Az er�teljes f�gg�leges tagol�st ker�lik. Az elny�jtott t�megek �s a nagy falfel�letek ink�bb v�zszintesen tagoltak.

N�metorsz�gban a m�r kiforrott francia g�tik�t vett�k �t, r�szben a burgundiai �s ciszterci p�ldak�peket, r�szben a nagy francia sz�kesegyh�zak alaprajz�t �s fel�p�t�s�t k�vetve. A 13. sz�zad v�g�re kialakultak a st�lus saj�tos helyi von�sai is. �gy a k�r�lj�r�s, k�polnakoszor�s szent�lyek mellett a f�-, gyakran az oldalhaj�k v�g�hez is egyszer�, soksz�gz�r�d�s� szent�lyeket �p�tettek. A k�z- �s a lak��p�letek az �szak-n�met v�rosokban jobb�ra t�gl�b�l, gazdagon tagolt, oromzatos homlokzattal, a birodalom m�s vid�kein jelent�s r�szben fav�zzal (Fachwerk) �p�ltek.