A Westminster-ap�ts�g nyugati kapuj�nak bolt�veA kor folyam�n fokozott jelent�s�get nyertek az �p�t�szett�l f�ggetlen, �n�ll� alkot�sok, �gy a t�blak�pek is. A formanyelv tov�bbra is k�t�tt, de az �br�zol�s merevs�ge fokozatosan felold�dott. A szimbolikus �br�zol�sm�d helyett az esem�nyeket elbesz�l� �s az �rz�seket kifejez�, a term�szet megfigyel�seir�l tan�skod�, val�s�gh�bb m�v�szet fejl�d�tt ki.

Szobr�szat

A szobr�szatban az alakok teste S vonalban enyh�n hajlik, ez�rt a szoboralakok k�nnyedek, kecsesek. A kor�bbi komor vall�si eszmevil�g elt�nt, a hely�re szel�d tekintet�, j�s�gos, emberk�zeli szentek l�ptek. A vil�gi t�rgy�, f�ldi szem�lyeket �br�zol� alkot�sok j�r�szt a d�mokban kaptak otthont. A kir�lyok, nemesek szobrai hasonl�tanak a faragott szentekhez, tart�suk m�lt�s�gos, arcuk n�ha mosolyg�s vagy �h�tatos, �s er�sen egy�n�tett. Ekkor sz�lettek a k�z�pkor els� lovasszobrai, az egyik ilyen jelleg� h�res alkot�sa a bambergi sz�kesegyh�z lovasszobra, amely tal�n Szent Istv�n kir�lyunkat �br�zolja.

Fest�szet

A g�tikus fest�szetben hasonl� t�rekv�sek jelentkeztek, mint a szobr�szatban. Az �br�zol�s merevs�ge lassan old�dott. A semleges, rendszerint arany h�tt�r el�tt az eleinte er�sen ny�jtott alakok emberibb� v�ltak, jellem�br�zol�sra is van m�r p�lda. K�r�l�tt�k megjelentek a term�szeti k�rnyezet egyre h�vebben �br�zolt elemei, �p�letek �s v�rosok �br�zol�sai. Falfestm�nyek, t�blak�pek �s k�dexillusztr�ci�k, miniat�r�k egyar�nt nagy sz�mban maradtak r�nk.

T�blak�pfest�szet

A hatalmas �vegablakok miatt, f�leg �szakon, a falfestm�nyek kiszorultak a templomb�l, �s divatba j�tt a t�blak�pfest�szet. Az �szaki fest�szet g�cpontja N�metalf�ld lett, itt sz�letett meg a g�tikus fest�szet remekm�ve, a Genti olt�r, Hubert �s Jan van Eyck alkot�sa. A sz�nek �leth� r�gz�t�s�hez �j elj�r�s, az olajfest�s sz�ks�geltetett, ezt el�sz�r Jan van Eyck haszn�lta. A j�m�d� polg�rok gondolkod�sm�dja teremtette meg a g�tikus m�v�szet realista vonulat�t, amelyet a n�metalf�ldi mesterek terjesztettek el. D�len, It�li�ban a g�tikus fest�szet legnagyobb mestere, Giotto di Bondone fresk�in �sszegezte a fejl�d�s eredm�nyeit �s �j utakra vezette a fest�szetet. Alkot�sai megel�legezt�k a korai renesz�nsz st�lust.

K�nyvfest�szet

A k�z�pkorban kialakult k�nyvm�v�szet a g�tik�ban tov�bb �lt, de a m�v�szek azon igyekeztek, hogy a t�j, a sz�nez�s, az alakok min�l jobban megk�zel�ts�k a val�s�got. A sz�veget k�s�r� �br�zol�sok egyre elevenebbek lettek, �s ez nagy hat�st gyakorolt a t�blak�pfest�szetre. A g�tikus k�nyvfest�szet legjelent�sebb alkot�sa Berry herceg h�r�sk�nyve, a Limbourg testv�rek m�ve.

�vegfest�szet

A g�tikus k�pz�m�v�szet egyik jelent�s �ga az �vegfest�szet. A g�tikus templom�p�t�szet t�rekv�se - hogy a bevil�g�t�st fokozza �s ez�rt n�velje az ablakny�l�sokat - vezet a m�faj vir�gz�s�hoz. A hatalmas ablakny�l�sokat sz�nes �vegelemekb�l, �lomp�lc�kkal �sszefogott, mozaikszer�en �ssze�ll�tott, vall�sos t�rgy� nagy m�ret� k�pek, ill. dekorat�v �vegfel�letek z�rj�k el. A soksz�n� �vegen �t bees� f�ny a bels� t�rben k�l�nlegesen sz�p hat�s�.

A g�tikus �vegfest�szet kev�s sz�m�, vil�gosan k�rvonalazott figur�ra korl�toz�dott. A kifejez�er�t a leegyszer�s�tett gesztusok biztos�tj�k.

Aranym�vess�g

A g�tik�ban az aranym�vess�g magas sz�nvonalat k�pviselt. A legt�bb m� egyh�zi haszn�latra k�sz�lt. Sajnos a g�tika idej�n k�sz�lt kincsek az id�k folyam�n sz�tsz�r�dtak vagy elrabolt�k �ket.

Alkot�sok:

H�romkir�lyok-ereklyetart� (k�sz�t�je: Nicolas de Verdun) - K�lni d�m

Falisz�nyegek

A falisz�nyegek a kor d�sz�t�kedv�r�l, �zl�s�r�l �s divatfelfog�s�r�l ny�jtanak k�pet.

Alkot�sok:

Szent Katalin eljegyz�se
H�lgy egyszarv�val (gobelin)