vall�sos irodalom k�zpontjai a kolostorok voltak, mely kereszt�ny vil�gszeml�letet k�zvet�tett. A f�ldi �let, �s boldogs�g megvet�se, b�ntudat �s vezekl�s jellemezte. A t�lvil�gi boldogs�ghoz az aszketizmus, �nk�nz�s �s al�zatoss�g vezetett. Az irodalom nyelve eleinte latin volt, de k�s�bb megindult a sz�vegek �tdolgoz�sa a k�l�nb�z� nemzeti nyelvekre. M�fajai: himnuszok, legend�k �s p�ld�zatok. A himnusz lelkes, emelkedett hangulat� �nnepi, l�rai m�faj, Istent vagy valamely eszm�t dics��t�, imaszer�, magasztos hang� k�ltem�ny. A legenda rendszerint a szentek �let�t �s csodatev�seit feldolgoz� t�rt�net. A p�ld�zat erk�lcsi tanuls�got szeml�ltet� r�vid elbesz�l�s. T�bb p�ld�zat maradt fenn magyar k�dexekben. (P�ld�k k�nyve, �rsek�jv�ri k�dex)k�zdelemben hal m�rt�rhal�lt. A vall�sos �h�tat ezekben a m�vekben az egy�ni dics�s�g, a h�rn�v vil�gias �rt�keivel fon�dik �ssze. A lovagi l�ra a M�ria-kultusz hat�s�t�l �titatva, az el�rhetetlen, eszm�nyi Magas H�lgy szolg�lat�t val�s�tja meg. Ez a szerelem�lm�ny b�r a beteljes�letlens�g helyzet�b�l sz�lal meg, s mentes az erotik�t�l, m�gis vil�gibb jelleg�, mint a kor�bbi M�ria-himnuszok hangja. A lovagi k�lt�szet sz�l�haz�ja a Franciaorsz�gi Provance volt, innen indulva terjedt el a trubad�rl�ra �j hagyom�nya a k�z�pkori Eur�p�ban. A trubad�rk�lt�szetnek egy saj�tos v�ltozat�t k�pviseli a n�met Minnesang, melynek jellemz�je, hogy a szeretett h�lgy nem teljesen elvont alak, gyakran szem�lyes von�sokkal rendelkezik, s a szerelem erotikus tartalma is gyakran hangot kap. Mindezek k�vetkezm�nyek�nt a n�met Minnesang a lovagi k�lt�szet legink�bb vil�gias v�ltozat�t k�pviseli.

A v�g�nsk�lt�szet a v�ndordi�kok, k�bor lovagok, sz�k�tt szerzetesek latin nyelv� k�lt�szete. L�zad� k�lt�szet, melynek c�lja az egy�nis�g �s az �szt�n�k szabad kifejez�se. Hirdeti a tavaszt, a bort, a szerelmet �s az ifj�s�got. Hars�nyan hirdeti az �let�r�m�t, de emellett er�s t�rsadalomkritik�val �br�zolja a papot, a nemest �s a parasztot. Francois Villon (kb. 1431 - kb. 1463) - m�lt� k�pvisel�je a v�g�nsk�lt�szetnek, �, aki a francia irodalom m�lhatatlan �rt�ke. Viszonylag hiteles adataib�l egy val�sz�n�tlens�geket halmoz� t�rt�nelmi kalandreg�nyt lehetne �rni rabl�band�kkal �s lovagi dalnokversenyekkel, bord�lyh�zi gy�ny�r�s�gekkel �s akaszt�f�n l�g� holttestekkel, �h�tatos imasz�vegekkel �s kocsmai tr�g�rs�gokkal. Az �tsz�z �v el�tti p�rizsi �let f�nyei, s�t�ts�gei, maga az �let eg�sze kavarog halhatatlan „V�grendelet"-eiben (a Kis Testamentumban �s f�leg a Nagy Testamentumban) �s halhatatlan ballad�inak k�p�radat�ban.

A kor irodalm�nak egyik legkimagasl�bb egy�nis�ge, a polg�ri gondolat legteljesebb kifejez�je a legnagyobb olasz k�lt�, a feud�lis k�z�pkor utols�, az �j polg�ri korszak els� nagy k�lt�je, a firenzei Dante Alighieri (1265-1321).

F� m�ve az Isteni sz�nj�t�k (La Divina Commedia, 1307-1320) - r�szben a k�z�pkori vil�gk�p nagyszer� �sszefoglal�sa, de megr�z� realizmusa �s az emberi tud�s �s szenved�ly magasztos �rtelmez�se r�v�n a renesz�nsz el�h�rn�ke is.

Magyar irodalmi forr�s els�sorban a 12-13. sz�zad fordul�j�n Anonymus (n�vtelen) - (III. B�la kir�ly jegyz�je) t�rt�neti munk�ja. A teljes sz�veg�ben r�nk maradt Gesta Hungarorum (A magyarok tettei) c�m� m�, az els� fennmaradt magyarorsz�gi latin t�rt�neti elbesz�l�s a magyarok eredet�t, a honfoglal�s �s a kalandoz�sok t�rt�net�t akarta bemutatni. Els�sorban saj�t kor�nak t�rsadalmi viszonyaira, valamint a honfoglal�s �s a kalandoz�sok kor�ra vonatkoztatva �rt�kes forr�s. A latin sz�vegben el�fordul� magyar szavak miatt jelent�s nyelveml�k is.

A kor m�sik hivatott magyar irodalmi alkot�ja (Kun) L�szl� udvari papja, a kr�nika�r�, K�zai Simon. Latin nyelv� kr�nik�j�ban - Gesta Ungarorum (Magyar kr�nika) - a hunokt�l kezdve saj�t kor�ig t�rgyalja a magyarok t�rt�net�t, akiket a hunok ut�dainak tekint. M�v�ben r�szben er�sen �rz�dik a 13. sz�zad m�sodik fel�ben jelentkez�, nemesi egyenl�s�get hirdet� k�znemesi �llapot hat�sa, valamint fellelhet�k az eretnek ideol�gi�k nyomai is.

A 10-13. sz�zad irodalm�n�l besz�lhet�nk vall�sos irodalomr�l, k�z�pkori dr�m�kr�l �s vil�gi irodalomr�l.

Az egyh�zi szertart�sb�l alakultak ki a k�z�pkori dr�m�k, melyek egyszerre h�rom szinten is j�tsz�dhattak: a pokolban, a f�ld�n �s a mennyben. M�fajai: miszt�rium (bibliai t�rt�netek sz�npadi el�ad�sa), mir�kulum (szentek �let�nek csod�s esem�nyei, szenved�seik �s v�rtan�hal�luk), moralit�s (az ember �let�tj�nak bemutat�sa erk�lcsi tan�t� sz�nd�kkal, er�nyek �s b�n�k viaskodtak az ember lelk��rt).

A vil�gi szeml�let, azaz a vil�gi irodalom nyelve m�r nemzeti volt. Ezt k�pviseli a lovagi irodalom �s a v�g�nsk�lt�szet (v�g�nsok=tekerg�k). A 12. sz�zadi Eur�p�ban a paps�g mellet a lovags�g is jelent�s kult�rateremt� r�tegg� v�lt. A lovagi irodalom szeml�letbeli alapjai a lovagi fogadalom h�rom sarkalatos er�ny�n alapultak. Ezek: a kereszt�ny hit v�delme, a h�b�r�r ir�nti felt�tlen h�s�g, a gyeng�k �s a n�k oltalmaz�sa. A lovagi epika a miles Christianus (kereszt�ny lovag) vagy athleta Christi (Krisztus katon�ja) alakja k�r� fon�dik, aki a kereszt�ny hit v�delm�ben k�zd a pog�nyok ellen. A Roland-�nek f�h�se p�ld�ul a szarac�nok elleni