Miut�n a kath�rokkal �s a templomosokkal annak rendje-m�dja szerint elb�nt, a dominik�nus ink­viz�ci�nak, hogy fennmarad�s�t igazolja, �jabb ellens�gre volt sz�ks�ge. Lehet�1eg valamilyen bizonytalanabb k�rvonal�, nehezebben meghat�­rozhat� csoportra, amelyik j� sok�ig el�ll. Nos te­h�t: kit, mit lehetne k�zvesz�lyesnek felt�ntetni?

BothweIl �s a berwicki boszork�nyper

A dominik�nusok a vil�gt�l elz�rk�zva �ltek, n�kkel nem ker�lhettek kapcsolatba - �gy hama­rosan k�szen �lltak a v�lasszal. XXII. J�nos p�pa szorong� alkat volt, �s azt k�pzelte, ellens�gei va­r�zslattal t�rnek az �let�re. Fekete csuh�s domini­k�nus tan�csad�i 1321-ben k�nny�szerrel r�be­sz�lt�k: j�ruljon hozz� a malefic�um - a gonosz va­r�zslat, a fekete m�gia elleni keresztes hadj�rathoz. A fogalmat pedig roppant t�gan �rtelmezt�k. Sze­m�kben malefic�um volt a valamennyi kereszt�ny orsz�gban fellelhet� n�pi hagyom�nyvil�g: az or­vosl�snak, a hatalomhoz juttat�snak, a term�keny­s�g el�seg�t�s�nek �si mesters�ge. Az ilyen praktik�kat sok esetben n�k �zt�k, akiket "boszork�ny­nak" neveztek.

A f�rads�gosnak �g�rkez� feladat val�j�ban a r�gi pog�ny term�szeti vall�sok kiirt�s�nak volt a soron k�vetkez� szakasza; a hadj�rat tulajdonk�p­pen a tudom�ny felvir�gz�sa, az ipari forradalom el�tt tiszt�totta meg az utat. �m a kort�rsak sze­m�ben a f�vekhez �s titokzatos praktik�khoz �rt� f�rfiak �s n�k egy�ltal�n nem t�ntek eleve gonosz­nak �s f�lelmetesnek. Mindenki tudta, hogy mes­ters�g�k j� �s rossz c�lokat egyar�nt szolg�lhat, aszerint, hogy �ppen mire akarj�k ford�tani. No de nincs-e ez �gy az �let minden m�s ter�let�n is?

Mindazon�ltal m�r l�tszott, merr�1 kerekedik a sz�l. 1320-ban, alig hat �vvel Jacques de Molay p�rizsi t�zhal�la ut�n, hasonl� sors jutott oszt�ly­r�sz�l a meathi Petronill�nak, az els� boszork�ny­nak, akit �rorsz�gban meg�gettek. Petronilla Alice Kytelernek, egy nagy hatalm� norman d�m�nak volt a bizalmasa, �s a b�nbak szerep�t t�lt�tte be.

A h�lgy ugyanis, akit meggyan�s�tottak, hogy a d�monnal val� kapcsolata r�v�n szerezte vagyo­n�t, Angli�ba sz�k�tt, ottani p�rtfog�ihoz. A d�­monnak nevet is adtak: Robin Artissonnak h�vt�k, de ilyen nev� szem�lyt soha nem l�ttak �s nem is kerestek; elv�gre f�rfi volt. �s noha az elk�vetke­z� �vek sor�n sz�mos f�rfit is el�t�ltek a legk�pte­lenebb v�dak alapj�n, a renesz�nsz �s a reform�­ci� hajnal�n kibontakoz� polg�rh�bor� mindenek­el�tt a N� ellen ir�nyult. A hadj�ratot az egeket ostroml�, tudathasad�sos, istenkeres� szellem in­d�totta az �si, s�t�ten titokzatos f�ldi er�k, a test �s v�gs� soron maga a term�szet ellen�ben.

A kezdem�nyez�s lassan, fokozatosan vert gy�­keret. A maleficium els� eur�pai �ldozatainak egyi­ke Jehane de Brigue volt, akit 1390-ben �gettek meg P�rizsban. Hogy a b�ne miben �llt? Egy f�rfi, akit meggy�gy�tott, bev�dolta, hogy a d�mon seg�ts�­g�t vette ig�nybe. �tven �vvel k�s�bb sv�jci fel­jegyz�sekben m�r nagy hatalm� boszork�nyokr�l esik sz�, akik �tkukkal h�zass�got tesznek t�nkre, csecsem�ket �lnek meg oly m�don, hogy hal�lu­k�rt foh�szkodnak egy elvar�zsolt gy�k f�l�tt, majd az �llatot el�ss�k a h�z k�sz�be al�. Tov�bb� j� bar�tok k�z�tt visz�lyt sz�tnak, �s hatalmas viha­rokat t�masztanak. �s �jabb f�l �vsz�zadnak kel­lett eltelnie, am�g az 1321 �ta izz� parazsat min­denfel� fell�ngol�, gyilkos t�zv�ssz� hev�tett�k.

A nagy m�vet k�t n�met Domonkos-rendi szer­zetes, Kramer �s Sprenger teljes�tette be, akik 1486­ban tett�k k�zz� a Malleus Maleficarum (Boszork�­nyp�r�ly) c�m� boszork�ny�get�si k�zik�ny­v�ket. Az �d�z megtorl�si v�gyt�l f�t�tt, s�t�t �r�s­m� a legjobbkor j�tt: �ppen megfelelt az Eur�p�­ban elharap�zott nyugtalan, szorong� hangulat­nak. Egy �vsz�zaddal a nagy pestisj�rv�ny �s a zsid�ellenes pogromok ut�n, amikor Gutenberg �ppen feltal�lta a k�nyvnyomtat�st, Kolumbusz pedig m�r k�sz�l�d�tt a nagy haj��tra, odavesz­tek a r�gi bizonyoss�gok. Egyre t�bben k�lt�ztek be falur�l a v�rosokba, �s r�gi �letm�djukt�l el­szakadva hajland�k voltak b�rmit elhinni. Elj�tt a f�klya meggy�jt�s�nak ideje, �s a Malleus szerz�i �ltek az alkalommal. K�nyv�k egyik napr�l a m�s�kra

bestseller lett: �tven �v alatt tizenk�t kiad�st �rt meg. A m� egyszerre volt brut�lis �s gyakorla­tias: tudatosan t�rt a legf�ktelenebb hiszt�ria ki­v�lt�s�ra, de a hiszt�ri�t a kereszt�nyi j�mbors�g �lruh�j�ba b�jtatta. A malefidummal, boszork�ny­s�ggal v�doltak leleplez�se �s el�t�l�se ter�n a leg­sz�ls�s�gesebb kegyetlens�get is jogosultnak nyil­v�n�totta, �s az "�nk�ntes" vallom�sok kicsika­r�s�ra a k�nvallat�st aj�nlotta - felt�ve persze, ha j�mbor k�ls�s�gek k�z�tt foganatos�tj�k. A k�nz�­kamr�t "folyamatosan meg kell hinteni szentelt v�zzel, �s �ldott f�veket kell �getni benne". Az el­marasztal�s n�gyfajta tev�kenys�get s�jtott, m�g­pedig a hit megtagad�s�t, az �rd�ggel val� sz�­vetkez�st, meg nem keresztelt gyermekeknek az �rd�ggel val� eljegyz�s�t, valamint az "incubu­sokkal" �s "succubusokkal", az �jszaka buja d�mo­naival �z�tt par�zn�lkod�st.

Az elszabadul� szadista t�meg�r�let legink�bb a protest�ns orsz�gokat, N�metorsz�got, Sv�jcot �s Sk�ci�t ker�tette hatalm�ba, a protest�ns vall�s ugyanis mindenest�1 tagad­ja a n�i princ�piumot. A katolikusok legal�bb tisz­telik Sz�z M�ri�t, de a protest�nsok csak az Aty�t, a Fi�t �s a Szentlelket ismerik el- k�t h�mnem� �s egy meghat�rozhatatlan l�nyt, ami l�lektani szem­pontb�l a n�knek nem sok j�t �g�rt.

A boszork�nymesters�get a s�t�n m�v�nek nyil­v�n�tott�k; minden boszork�nyr�l eleve felt�telez­t�k, hogy a "k�tszarv� istent" im�dja. Val�j�ban a n�is�g maga volt a gyan�s. B�rmelyik, rendhagy�

vagy furcsa viselked�s� n� az �let�vel j�tszott. �gy terjedt tov�bb egyre sz�lesebb k�rben a kollekt�v t�boly, amely a tizenhetedik sz�zadra m�r meg�l­l�thatatlannak l�tszott.

Johannes Keplernek, az �gitestek mozg�sa fel­fedez�j�nek az �desanyj�t boszork�nys�ggal v�­dolt�k. A n�metorsz�gi Bambergben 1609 �s 1633 k�z�tt t�bb mint kilencsz�z n�t k�noztak meg a "boszork�nysz�kben", amely vasb�l k�sz�lt, �s alatta t�zet gy�jtottak; az ek�ppen kicsikart vallo­m�s pedig m�glyahal�lhoz vezetett. N�metorsz�g egyes vid�kein j�form�n a teljes n�i lakoss�got kiirtott�k.

M�sfel�l a boszork�nys�g fogalma olyan b�v�s �s izgat� volt, hogy egyes "boszork�nyok" �nk�nt vallottak magukra. 1662-ben a sk�ciai Auldearnben �l� Isobel Gowdie azt �ll�totta, hogy testi kapcso­lata van a s�t�nnal. Az illet� "ny�l�nk, fekete, iz­mos" �rnak neve is volt: Fekete Johnnie-nak h�v­t�k, �s Isobel szerint "olyan jegesen j�rja �t a tes­tem, mint a forr�sv�z".

Az egyszer�, helyb�li ifj� n�t ugyan levetk�z­tett�k, hogy megkeress�k rajta az �rd�g jegyeit, de k�nz�sra nem volt sz�ks�g: Isobel hat h�ten �t buz­g�n trakt�lta r�m�ld�z� hallgat�s�g�t az esem�ny­telen �let�, unalmas kis faluban elszabadult Go­nosz t�rt�neteivel. Janet Braidheaddel, egy m�sik boszork�nnyal egy�tt azt vallotta, hogy ny�ll� tud­ja var�zsolni mag�t, �s ebben az �llapot�ban �gy megkergett�k a kuty�k, hogy csak az utols� pilla­natban siker�lt visszab�jnia emberi alakj�ba.

Elmes�lte, hogy t�rsn�ivel egy�tt egy meg nem keresztelt gyermek tetem�t az egyik gazda tr�gyadombj�ba rejtett�k, hogy elpuszt�ts�k a gazda ter­m�s�t. Gombost�ket sz�rtak egy agyag k�pm�s­ba, amelyet azt�n el�gettek, hogy a helyi f�ldes�r fiainak hal�l�t el�id�zz�k (a gyermekek val�ban sorra meghaltak). Varangyos b�k�kat fogtak egy par�nyi eke el�, majd az ek�t k�tszer egym�s ut�n megs�t�ltatt�k egy sz�nt�f�ld k�r�l, hogy term�­ketlenn� var�zsolj�k. Tov�bb� m�sok f�ldj�n t�vis­s� v�ltoztatt�k a gabon�t, hogy az � f�ldj�k d�­sabban teremjen.

A fiatalasszony nagy �lvezettel botr�nkoztatta meg vallat�it a Fekete Johnnie �s a helyi boszork�­nyok k�z�tti szerelmi kapcsolat bizalmas r�szlete­ivel; az illet� �riember p�ld�ul el�szeretettel kor­b�csolta meg �gyasait. Isobel, aki egy impotens id�sebb f�rfi feles�ge volt, val�sz�n�leg unatkozott, �s n�mi izgalommal akarta f�szerezni �let�t. A ti­zenhetedik sz�zadban nem volt telev�zi�, �s a hossz� �jszak�kon Isobel nem tal�lt egy�b sz�ra­koz�st, mint hogy a boszork�nycsapat titkos gy�­l�seinek csikland�s r�szleteivellakassa j�l felajzott k�pzelet�t.

Tov�bbi sorsa ismeretlen; val�sz�n� azonban, hogy t�rsn�ivel egy�tt meg�gett�k.

A sk�t boszork�nyperek sor�ban az �v� a m�­sodik legismertebb.

Hetven �vvel kor�bban; 1593-ban, Edinburghban a "berwicki boszork�nyok" bevallott�k: tengeri

vihar felid�z�s�vel, valamint a kir�ly viaszb�l k�­sz�lt k�pm�s�nak el�get�s�vel akart�k meg�lni VI.

Jakabot �s ifj� d�n feles�g�t. (A v�dpontok k�z�tt szerepelt tov�bb�, hogy szit�ban haj�ztak a ten­geren, s�rokat fosztottak ki, hogy szertart�saikhoz csontokat szerezzenek, tov�bb� t�bbeket meg�t­koztak, ront�st �s egy�b var�zslatokat �ztek.)

A kir�lygyilkoss�g terv�nek �rtelmi szerz�je a v�d szerint Jakab unokatestv�re, Francis Stewart, Bothwell �t�dik gr�fja volt, mellesleg Jakab �des­anyj�nak, a hat �vvel kor�bban lefejezett Stuart M�ri�nak a keresztfia. Sk�cia �ppen h�nyatott t�r­t�nelm�nek egyik legviharosabb id�szak�t �lte, de a gr�f m�g a korszak m�rc�j�vel m�rve is ritka heves �s er�szakos embernek sz�m�tott. Bel�1e lett most az �rd�g, aki a berwicki boszork�nyokat a Jakab elleni gyilkoss�gi k�s�rletre sarkallta.

Maga Jakab, akit hamarosan Anglia kir�ly�v� is megv�lasztottak, nagy �rdekl�d�st tan�s�tott a per ir�nt, �s a v�dlottakat szem�lyesen is kivallatta. M�d felett elb�sult, amikor Bothwellt a per politi­kai tartalm�ra hivatkozva felmentett�k; legf�ljebb abb�l mer�thetett n�mi vigaszt, hogy a v�dlotta­kat egyt�1 egyig megk�nozt�k, �t boszork�nyt pe­dig m�gly�ra k�ldtek. A sk�t k�nz�si technika ugyan nem volt olyan fejlett, mint m�s eur�pai orsz�gokban, de az�rt t�bbnyire �gy is siker�lt meggy�zni �ltala a v�dlottakat, hogy mindent egy­bevetve a beismer�ssel, m�sok bem�rt�s�val �s a t�bb�-kev�sb� gyors t�zhal�llal m�g mindig job­ban j�rnak. Mi �rtelme lenne, ha m�r �gyis meg­ gy�t�rt tagjaikat p�pp� z�zatn�k? Nem jobb, ha mindenre r�b�lintanak, �s legal�bb hamar t�les­nek az eg�szen? Bothwell pere 1593. augusztus 10-�n kezd�d�tt. A v�dlott, b�r �lete volt a t�t, nyugodtnak l�tszott, persze nem v�letlen�l: volt annyi esze, hogy Edinburghot telezs�folja a maga h�s�ges hat�rmenti katon�ival, akik k�z�l sz�mosan a t�rgyal�­son is megjelentek. Amellett az esk�dtsz�kben is voltak bar�tai, akik e viharos id�kben bizony�ra �vakodnak majd att�l, hogy precedenst teremtse­nek, �s v�rpadra k�ldj�k puszt�n az�rt, mert �ssze­esk�v�st sz�tt a mindenki �ltal megvetett kir�ly ellen. Elv�gre a legt�bbj�k maga is nyakig volt valamilyen Jakab elleni �sszeesk�v�sben.

Mid�n a kiki�lt� h�rom �zben megism�telte, hogy l�pjen el�re, aki terhel� vallom�st k�v�n ten­ni Francis, Bothwell gr�fja ellen, senki sem moc­cant; tudt�k, mi v�rna r�juk, ha jelentkezn�nek. Bothwell el�gedett lehetett.

Ugyancsak �r�mmel hallotta, hogy az �t terhe­l� v�d legf�bb tan�ja, bizonyos Richard Graham nev� boszork�nymester nem tan�skodhatott sze­m�lyesen, minthogy m�r megfojtott�k �s el�get­t�k. �gy vallom�s�t csak felolvast�k, �s amikor el­hangzott Agnes Sampson, Effie M'Calyean, Bar­bara Napier, Margaret Thompson �s m�s boszor­k�nyok vallom�sa is, a b�r�s�gnak a sz�ja is t�tva maradt a felt�rul� s�t�ni terv hallat�n.

Az eg�sz azzal kezd�d�tt, hogy David Seton, Tranent v�roska �ber f�b�r�ja elt�n�d�tt: vajon Gillie Duncan nev� szolg�l�ja mi�rt "t�lt h�zon k�­v�l minden m�sodik �jszak�t"? Az k�ztudott volt, hogy �rt a kuruzsl�shoz - net�n a s�t�nnal cimbo­r�lna ? A f�b�r�, k�teless�g�hez h�ven, maga l�tott a nyomoz�shoz. �m hi�ba csavarta egyre szoro­sabbra a n� feje k�r� tekert, megcsom�zott k�telet, az nem vallott. Csak akkor t�rt meg, amikor gaz­d�ja felfedezte a nyak�n a boszork�nyok jel�t. Seton el�tt hamarosan eg�sz lista hevert, melyen meglep� m�don sz�mos k�ztiszteletben �ll� f�rfi �s n� neve is szerepelt. K�zt�k volt Agnes Sampson, "a keithi tud�s asszony", h�rneves b�ba �s kuruzs­l�. F� v�dlottk�nt azonban Gillie az ifj� dr. Fiant, a j� nev� iskolamestert �ll�totta pelleng�rre.

Ez a s�t�ni szem�ly val�s�gos sk�t Faustk�nt a s�t�nnak adta el a lelk�t, aki egy vakond l�bbal jutalmazta, "hogy soha ez�stben ne sz�k�lk�dj�k". Hi�ba �z�tt azonban megannyi v�rfagyaszt� prak­tik�t, a b�r�s�g r�zk�dott a nevet�st�1, amikor v�­gighallgatta, hogyan s�lt fel egy h�lgy ostroml�­sakor. A h�lgy m�st szeretett, mire Fian megbabo­n�zta a vet�lyt�rsat, aki egy �ll� �r�n �t �rj�ng�tt a h�lgy jelenl�t�ben, ahelyett, hogy szerelmesen k�zeledett volna fel�. �m a h�lgy m�g �gy sem

akart Fiannal vigasztal�dni. Ekkor a boszork�ny­mester megk�rte a h�lgy fiv�r�t, hogy t�pjen neki h�rom hajsz�lat h�ga fej�r�1, var�zsszer k�sz�t�­s�hez. A le�nyz�t azonban fel�bresztette a f�jdal­mas m�velet; panasszal fordult anyj�hoz, aki r�g­t�n megsejtette, honnan f�j a sz�l. Nosza lev�gott h�rom sz�rsz�lat egy sz�z �sz�borj� t�gy�r�1, be­tekerte a Fiant�l kapott b�v�s pap�rba, �s ezt k�ldte el fi�val a boszork�nymesternek, aki azt�n e cso­mag f�l�tt suttogta el a szerelmi b�vig�t. �s mi t�r­t�nt? Amikor legk�zelebb a templomba ment, a szerelemre gerjedt �sz� r�rontott, �s �ld�zte, amer­re csak ment. De ezut�n s�lyosabb vallom�sok is elhangzottak.

Egy �jjel, Agnes Sampson �s m�sok t�rsas�g�­ban, Fian tengerre sz�llt egy k�m�ny form�j� ha­j�ban (e ponton a b�r�s�g n�mik�pp tam�skodott), �s egy m�sik, Isten kegyelme nev� haj�hoz evezett Itt egy tov�bbi boszork�nnyal volt tal�lkoz�juk, bo­rozgattak, majd visszat�rtek saj�t haj�jukra, az �rd�g pedig nagy szelet t�masztott, �s els�llyesz­tette a m�sik haj�t, valamennyi utas�val egy�tt.

Ez m�r mindenkit megd�bbentett - kiv�lt, hogy nem is ez volt az els� haj�, amelyet a t�rsas�g �ll�­t�lag a tenger fenek�re juttatott. A terem csak �gy zsongott a h�resztel�sekt�1 �s mendemond�kt�l.

Ezut�n pedig kider�lt, mik�ppen akart�k Fian �s pokolb�li t�rsn�i meg�ll�tani a kir�lyt, amikor az haza akarta hozni ifj� feles�g�t D�ni�b�l. H�­rom megcsom�zott fonalat bogoztak ki, m�rpedig k�ztudott volt, hogy az els� ilyen fonal kibogoz�­sa m�rs�kelt szelet t�maszt, a m�sodik� enyhe vi­hart, a harmadik� val�s�gos hurrik�nt. �gy akar­t�k a kir�lyt a kik�t�ben marasztalni, a m�dszer azonban cs�t�rt�k�t mondott. Az �rd�g hamaro­san tudtukra adta, hogy Jakab �s k�s�rete vitorl�t bontott. �jabb pr�b�lkoz�sra volt sz�ks�g.

�gy azt�n �jjel �sszegy�ltek, a s�t�n nev�ben megkereszteltek egy macsk�t, mind a n�gy l�b�­hoz egy emberi csontv�z kez�r�1 vagy l�b�r�l vett ujjat k�t�ztek, majd �jf�l el�tt elvitt�k a leithi ki­k�t�be, �s var�zsig�k k�nt�l�sa k�zepette a ten­gerbe dobt�k, amilyen messzire csak lehetett.

A macska azonban sajn�latos m�don vissza �szott a partra. Szerencs�re volt k�zn�l egy m�sodik macska is; ennek l�baihoz "egy halott test�nek leg­f�bb r�sz�t �s t�bb �z�let�t" k�t�zt�k, majd ten­gerre sz�lltak vele a maguk v�zhatlan�tott szit�j�n. Amikor olyan messzire �rtek, hogy onnan m�r semmilyen macska nem �rhetett vissza, Robert Grierson borszork�nymester a v�zbe haj�totta; ek­kor azonban olyan heves vihar t�madt, hogy a t�r­sas�g a lehet� leggyorsabban visszat�rt a partra. Kinghorn �s Leith k�z�tt m�g aznap �jjel els�llyedt egy haj�, amely az �j kir�lyn�nak sz�nt aj�nd�­kokkal volt megrakva. Mag�nak a kir�lynak �s k�­s�ret�nek haj�ja azonban csak jelent�ktelen l�ket kapott, �s csak addig k�slekedtek, ameddig a lyu­kat befoltozt�k. Fian m�g egy utols� k�s�rletet tett: k�d�t t�masztott, hogy a kir�lyi haj� kapit�nya ne tudjon t�j�koz�dni, �m ez�ttal sem volt szeren­cs�je. Itt bizony kem�nyebb m�dszerekhez kellett fo­lyamodni. Musselburgh mellett boszork�nyszom­batra gy�lt �ssze h�rom boszork�nydand�r. Ez al­kalomb�l megjelent az �rd�g is, "fekete ember" k�p�ben; a jelenl�v�k azonnal r�ismertek. Agnes Sampson seg�ts�get k�rt t�1e, mire az �rd�g a fej�t ingatta: a dolog nem lesz k�nny�, de az�rt meg­oldhat�. Var�zsitalt kell kotyvasztani, m�gpedig a k�vetkez� m�don: meg kell s�tni�k egy varangyot, a nedv�hez er�s vizeletet kell keverni, hozz�adni egy vipera b�r�t �s egy �jsz�l�tt csik� agyalapi mirigy�t, majd az �rd�gi f�zetet el kell helyezni "�fels�ge �tj�ban", hogy elpuszt�tsa. A biztons�g kedv��rt az �rd�g Agnes Sampsont arra utas�tot­ta, hogy k�sz�tse el, majd vesse t�zre a kir�ly viasz k�pm�s�t, m�ghozz� a kir�ly test�r�1 sz�rmaz� v�szonba csomagolva. A v�szon megszerz�s�nek feladata Margaret Thompsonra h�rult.

Az utas�t�sokat v�gre is hajtott�k. Mindenszen­tek napj�nak el�est�j�n a h�rom helyb�li boszor­k�nycsoport m�s �rdekl�d�kkel egyetemben a vi­haros tenger f�l�tt magasod�, f�lelmetes, �si berwicki templomban gy�lekezett. Agnes Sampson �rkezett els�nek, hogy megejtse az el�­k�sz�leteket, majd Fiannal az �len vagy sz�zan szelt�k �t a leveg�t. Mind rep�ltek, ki sz�rnyakon, ki szit�n, ki �rd�gh�ton. K�zt�k csak mintegy ha­tan voltak f�rfiak. Valamennyien �larcot viseltek. Az �ramutat� forg�s�val ellent�tes ir�nyban eresz­kedtek le a templom udvar�n, arccal kifel� fordul­va, nehogy megl�ss�k egym�st.

Fian ekkor berontott a templomba, ahol m�r v�rt r� a s�t�n: magas, fekete f�rfi�, akinek farka, kecs­keszak�lla �s a s�lyom cs�r�hez hasonlatos orra volt.

A b�r�s�g az �mulatt�l leny�g�zve hallgatta a besz�mol�t.

Ezut�n megtudhatt�k, mik�nt adott az �rd�g pa­rancsot a s�rok - "k�t templomon bel�li �s egy templomon k�v�li" - kifoszt�s�ra, hogy a kir�ly ellen ir�nyul� ront�s k�vetkez� st�ci�j�hoz meg­szerezz�k a sz�ks�ges csontokat. Ekkor azonban vita robbant ki: mi l�gyen ezut�n.

Jocky Grey-Meill, "bizonyos agg �s egy�gy� sz�nt�vet� ember" azt mondta, hogy eddigi f�ra­doz�sukt�l a kir�lynak haja sz�la sem g�rb�lt, ami�rt is "j�kora �t�st" kapott az �rd�gt�1. A b�r�­s�g el�tt sejteni engedte, hogy ez az �rd�g maga Bothwell volt. �s �gy lehet, ebben nem is hazudott. Bothwell �s cimbor�i mindenesetre �sszemosolyogtak

Gillie Duncan vallom�sa nyom�n sz�mos letart�z­tat�sra ker�lt sor. A foglyok �tja a k�nz�kamr�ba vezetett, ahol is a k�lvinista lelem�ny legal�bb olyan k�ny�rtelennek bizonyult, mint a k�lvinist�k �ltal olyannyira megvetett katolikus dominik�nusok�. A brut�lisan megcsonk�tott emberek legf�ljebb ab­ban rem�nykedhettek, hogy a m�gly�n el�sz�r megfojtj�k �ket. Barbara Napier halad�kot kapott, mert �ton a veszt�hely fel� kider�lt, hogy gyerme­ket v�r. Jakab kir�ly ezen olyannyira felb�sz�lt, hogy el�ad�st tartott a b�r�s�gnak a boszork�nyok ir�nti k�ny�r�let vesz�lyeir�1.

Maga John Fian a tort�ra hat�s�ra mindent be­vallott, azt�n megsz�k�tt, de �jra elfogt�k, �s �gy �sszez�zt�k a l�bsz�r�t, hogy "v�r �s vel� nagy b�s�gben fr�ccsent sz�t". Ez�ttal azonban mindent tagadott. Mindhi�ba: szek�ren felvitt�k az edinburghi v�rdombra, ahol megfojtott�k, majd a m�g­ly�ra vetett�k. Ott volt azt�n a titokzatos Richard Graham, a hat�rvid�k egyik lordja, akinek a neve s�r�n hang­zott el a megk�nzottak ajk�r�l. Miut�n elfogt�k �s megk�nozt�k, s�t Jakab maga is vallatta, a f��r be­ismerte, hogy gyakran id�zte meg az �rd�g�t. Egy �zben oly f�lelmetes k�ls�s�gek k�zepette, hogy egyik �sszeesk�v� t�rsa, Sir Lewis Bellenden meg­halt r�m�let�ben. Elmondta tov�bb�, hogy "vala­milyen szert vagy f�vet" adott Bothwellnek, hogy a kir�ly arc�hoz �rintse, s  ek�pp ront�st hozzon r�. Bothwell cser�be bizalmasan k�z�lte vele, hogy egy olasz halottid�z� j�slata szerint Sk�ci�ban nagy vagyonra �s hatalomra tesz szert, de ehhez meg kell �lnie k�t embert. Az els� gyilkoss�g�rt bocs�natot nyer, a m�sodik�rt azonban meglakol. Nos, Bothwell k�t embert m�r meg�lt,. �s fel is mentett�k �rte. Ez�rt most, hogy a kir�ly �let�re t�rt, arra k�rte �t, Grahamet: siettesse Jakab hal�­l�t, h�tha akkor harmadszor is meg�ssza a dolgot. �gy azt�n Graham elk�sz�tette a kir�ly viasz k�p­m�s�t, �s felakasztotta egy r�ka meg egy frissen lev�gott borj� feje f�l�.

Bothwell szerencs�j�re Graham ekkorra m�r ha­lott volt. A v�d csup�n �t, m�r el�getett, �s n�gy, k�l�n�s m�don felmentett boszork�ny vallom�­s�ra hivatkozhatott. A vallom�sokat azonban k�n­z�ssal csikart�k ki, Graham pedig csak akkor val­lott ellene, amikor hitszeg� m�don kegyelemmel kecsegtett�k. Ilyen vallom�sok alapj�n az esk�dt­sz�k aligha marasztalhatta el a gr�fot.

Bothwell teh�t szabadl�bra ker�lt, noha feltehe­t�, hogy val�ban � volt az "�rd�g", aki tal�n f�lig-­meddig maga is hitt a m�gia erej�ben. Mindeneset­re � ind�totta el azt az esem�nysort, amely v�g�l a berwicki boszork�nyok per�hez vehetett. A "boszor­k�nyok" iszony� szenved�sek ut�n a m�gly�n v�­gezt�k; Bothwell, ak�rcsak "Fekete Johnnie" �s "Ro­bin Artisson", s�rtetlen�l s�t�lt ki a csapd�b�l.

�tkokkal nemcsak egyes emberek �lnek; olykor bizonyos a t�rsadalom gondolkod�s�t f�lelemkel­t�ssel �s k�nz�ssal ir�ny�t� szervezetek s�t�t, gy�­l�lk�d�, paranoi�s tudat�llapot�b�l hajtanak ki...

A m�gusp�p�k �s a templomosok �tka

 A Domonkos-rendi inkviz�ci� m�r j�val a szovjet NKVD vagy a n�ci SS l�trej�tte el�tt is �rtette a m�dj�t, hogyan csikarjon ki retteg� �ldozataib�l hamis vallom�sokat - J�zus Krisztusnak, a szere­tet isten�nek nev�ben.

Az egyh�z m�r a kezdet kezdet�t�l �lt az �tok �s a terror eszk�zeivel, de ezer �vbe tellett, am�g ke­bel�n bel�l elhatalmasodott az a gyilkos k�z�pko­ri fanatizmus, amelynek sor�n kath�rokat, temp­lomosokat, valamint ismeretlen n�k ezreit (�s j� n�h�ny f�rfit) k�noztak meg �s k�ldtek m�gly�ra eretneks�g vagy boszork�nys�g v�dj�val.

Szent P�l el�tkozottnak, az isteni kegyelemb�1 sz�mkivetettnek nyilv�n�totta a hamis tanok hir­det�it �s azokat, "akik nem szeretik Krisztust"; �m az egyh�z csak att�l fogva �lhetett hatalm�val, ­hogy a kereszt�nys�g R�ma �llamvall�sa lett. Kr. u. 312-ben, egy d�nt� jelent�s�g� �tk�zet el�tt Konstantin cs�sz�r �s "eg�sz hada" keresztet pillantott meg a nappali �gbolton, a k�vetkez� fel­irattal: "E jelben gy�zni fogsz!" Amint arr�l a cs�­sz�r Eusebius p�sp�knek besz�molt, aznap �jjel Krisztus jelent meg �lm�ban; m�snap pedig Kons­tantin elrendelte, hogy minden katon�ja fessen keresztet a pajzs�ra. A kereszt�nys�g teh�t hivata­los tann� v�lt, �s a p�sp�k�k jogot szereztek r�, hogy a legk�l�nf�l�bb b�n�k�rt b�rkit �tokkal s�jt­sanak. Meg�tkoztak cs�sz�rokat, meg�tkoztak gaz­dagot �s szeg�nyt. A szeg�nyek - egy�b lehet�s�­gek h�j�n - el�tkozt�k az eg�sz vil�got, vagy pedig �j vall�sok h�v�v� szeg�dtek, amelyeket azt�n az egyh�z vagy a cs�sz�r s�rg�sen ki�tkozott �s eret­neks�gnek nyilv�n�tott.

Az egyh�z hatalma lassan, de meg�ll�thatatla­nul n�vekedett.

Kr. u. 545-ben Justinianus biz�nci cs�sz�r enge­d�lyt k�rt R�m�t�l, hogy a monofizita p�rtot eret­nekk� nyilv�n�tsa. Vigilius p�pa, aki k�tsz�z font arany�rt v�s�rolta magas tiszts�g�t, megtagadta az ediktum al��r�s�t. A cs�sz�r katon�i ekkor bet�r­tek a Szent P�ter-templomba, ahol a p�pa elrejt�­z�tt, �s a szak�ll�n�l fogva akart�k kir�ncig�lni az olt�r al�l. Vigilius olyan er�vel kapaszkodott az olt�r l�b�ba, hogy az kis h�j�n r�szakadt. Ezut�n megh�vt�k Konstantin�polyba, s�rtetlens�get �g�r­ve neki, meg�rkez�se ut�n azonban foglyul ejtet­t�k. 553-ban Justinianus zsinatot h�vott �ssze, a fogoly p�pa azonban nem volt hajland� ezen meg­jelenni. A zsinat el�t�lte az eretneks�get, �s �tkot mondott mindenkire, aki az eretnek tant vallotta. Ekkor Vigilius v�gre beadta a derek�t, �s nyilv�­nosan meggy�nta t�ved�s�t, Justinianus pedig sza­badon engedte, de a szerencs�tlen ember R�m�ba visszat�r�ben �tk�zben meghalt.

�vsz�zadok teltek el, am�g a r�mai egyh�z mai form�ja �s tekint�lye kialakult. A papi n�t1ens�get csak 1074-ben rendelte el VII. Gergely p�pa: a m�r h�zas papoknak �tok terhe alatt el kellett tasz�­taniuk feles�g�ket. Nagy volt a felh�borod�s, de Gergely kereszt�lvitte akarat�t, �s a tilalom mind­m�ig fenn�ll. Nem csoda, hogy Gergely p�p��rt nem rajongott a paps�g; a szent R�mai Birodalom polg�rai viszont IV. Henrik cs�sz�r ellen l�zong­tak, �s a p�p�hoz fordultak seg�ts�g�rt. Amikor Gergelyt R�m�ban megt�madt�k, elrabolt�k �s megsebes�tett�k, a polg�rok a mer�nyl�kre t�mad­tak, akik viszont Henrikhez menek�ltek. A vesze­delmes p�ros m�rk�z�s k�vetkez� �llom�sak�nt Gergely, mint az egyh�z feje, R�m�ba rendelte Henriket, a cs�sz�r viszont zsinatot h�vott �ssze Wormsba, hogy ki�tkozza �s megfossza c�m�t�1 a p�p�t. Gergely volt a gyorsabb: Henrik ott �llt �tok­t�l s�jtva �s tr�nfosztottan. 1077 janu�rj�ban az­t�n Henrik megal�zva, b�neit b�nva j�rult a p�pa canossai v�r�ba, ahol h�rom napon �t kellett me­z�tl�b, rongyos ruh�ban v�rakoznia a szabadban, m�gnem a p�pa sz�ne el� ker�lhetett. K�s�bb ugyan visszanyerte hatalm�t, de a kocka el volt vetve: cs�sz�rok �s p�p�k ezut�n �vsz�zadokon �t hadakoztak. A brixeni zsinaton, ahol VII. Kelemen szem�ly�ben ellenp�p�t v�lasztottak, Gergelyt m�gusnak �s halottid�z�nek b�lyegezt�k; sz�m­�z�ttk�nt halt meg 1085-ben.

Egy feljegyz�s szerint Gergely p�pa egy �zben csak a later�ni templomba �rve vette �szre, hogy a vill�j�ban felejtette var�zsk�nyv�t. Elk�ldte �rte k�t szolg�j�t, sz�rny�s�ges �tkokkal fenyegetve �ket arra az esetre, ha ki mern�k nyitni. A k�v�ncsis�g azonban er�sebbnek bizonyult: a szolg�k nemcsak kinyitott�k a k�nyvet, de hangosan kezdt�k olvas­ni a var�zsig�ket, mire t�bb d�mon jelent meg.

Engedelmesked�nk parancsotoknak - mond­t�k -, de ha cs�fot �zt�k bel�l�nk, v�gz�nk vele­tek! A r�m�lt szolg�k felsz�l�tott�k az �rd�g�­ket, d�nts�k le az el�tt�k l�v� falat - �s �gy is t�r­t�nt. Nem tudni, Gergely �rtes�lt-e az esetr�l, de ha igen, akkor bizony�ra �lt egy m�sik, neki tulaj­don�tott k�pess�ggel: vill�mot r�zott ki k�penye ujj�b�l, �s agyons�jtotta a k�t oktondit.

Nem � volt azonban az egyetlen m�gus a p�p�k sor�­ban; k�t el�dje, XX. J�nos �s VI. Gergely ugyan­csak lelkesen gyakorolta mag�t azokban a b�v�s fort�lyokban, amelyek v�dj�val az egyh�z k�s�bb annyi embert k�ld�tt m�gly�ra. A p�pai m�gusok k�z�l a legnevezetesebb Gerbert, alias II. Szilvesz­ter volt, tud�s ember, aki megtanult arabul is; � vezette be Eur�p�ban az arab sz�mokat. Azt be­sz�lt�k, a p�pas�g�rt cser�be eladta lelk�t az �r­d�gnek, �s hasonl�an a tizenharmadik sz�zadban �lt Albertus Magnushoz �s Roger Baconh�z, r�z­b�l olyan fejet mint�zott, amely minden k�rd�sre v�laszolt, �s a legbonyolultabb rejtv�nyeket is megoldotta. K�l�n�s, de az 1307 -ben letart�ztatott templomosokat is azzal v�dolt�k, hogy egy titok­zatos fejet im�dnak.

II. Szilveszter egyik ut�da, IX. Benedek, akit ti­zenk�t �vesen v�lasztottak p�p�v�, �ll�t�lag f�ld­h�zragadtabb c�lokra haszn�lta a m�gi�t. Var�zs­ig�ivel el�rte, hogy a megbabon�zott r�mai h�l­gyek csapatost�l vonuljanak ut�na az erd�kbe �s a hegyek k�z�.

1095-ben k�t p�pa viaskodott a hatalom�rt, �s egyik�k, II. Orb�n megszervezte az els� keresztes hadj�ratot a Szentf�ld visszah�d�t�s�ra. Orb�n p�pa saj�t f�l�ny�t akarta er�s�teni, de az �ltala elind�tott puszt�t� g�pezet k�t teljes �vsz�zadon �t m�k�d�tt. Az els� keresztes hadj�rat idej�n ala­kult meg a templomos lovagok rendje. K�tsz�z �vvel k�s�bb egy p�pa �s egy kir�ly esk�d�tt �ssze a rend sz�tz�z�s�ra, s ezzel olyan �tkot id�ztek a fej�kre, amely mindkett�j�ket elpuszt�totta.

Ha a p�ntek ah�nap tizenharmadik napj�ra esik, az k�ztudottan szerencs�tlens�get jelent. A tizen­h�rmas sz�m rossz h�re �rthet�; az �sid�kben �sszef�gg�tt a pog�ny n�i �s holdm�toszokkal. E m�toszokat az els� egyh�zaty�k kiirtott�k, de a k�nyelmetlen tizenh�rmas sz�mmal nem bol­dogultak. Krisztus �s a tizenk�t apostol, a b�r� �s a tizenk�t esk�dt tizenh�rman vannak, mint ahogy t�ves a mi tizenk�t h�napb�l �ll� �v�nk is: egy-egy �vre nem tizenk�t, hanem tizenh�rom (13 x 28=364) holdciklus jut. A tizenh�rmas sz�m �ppoly balj�slat�, mint ha valaki �sszet�ri a t�k­r�t, vagy �ll� l�tra alatt megy el. Nem v�letlen, hogy j� n�h�ny mai felh�karcol�ban nincs tizen­harmadik emelet. A p�ntek megb�lyegz�se viszont kev�sb� �rthet�, elv�gre a h�tf�, amely sz�mos eur�pai nyelven holdnapot jelent (l�sd az angol Monday-Moondayt, a n�met Montag-Mondtagot, a francia �s olasz lunedit), jobban �sszecsengene a tizenh�rmas borzongat� felhangj�val.

A v�laszt�s, meglehet, egy borzalmas b�nt�nnyel f�gg �ssze. 1307. okt�ber 13-�n, egy p�nteki nap hajnal�n Sz�p F�l�p francia kir�ly katon�i orsz�gszerte r�t�rtek a templomosok rendh�zaira. Az akci�t t�bb h�na­pon �t k�sz�tett�k el�. A szeptember 14-�n kiadott letart�ztat�si parancsot sz�tk�ldt�k mindenhov� az illet�kes kir�lyi tisztvisel�knek, k�l�n list�n mell�kelve a v�dpontokat, amelyekre n�zve a lovagokb�l k�nz�ssal kell kicsikarni a beismer� val­lom�st.

S hogy mindez mi�rt t�rt�nt? Csak az�rt, mert F�l�p cs�dbe jutott. El�z� �vben m�r ki�zte a zsi­d�kat, hogy r�tehesse kez�t a vagyonukra; most a templomosok arany�ra f�jt a foga.

A rajta�t�s azonban csak �gy lehetett sikeres, ha az �ldozatokat meglepet�sk�nt �ri. B�r a templo­mosokat 1291-ben, Akk� eleste ut�n ki�zt�k a Szentf�ldr�1, m�g mindig f�lelmetes er�t k�pvisel­tek. Saj�t haj�haduk volt, kir�lyok bank�gyleteit int�zt�k, maguk szedt�k be az �ket megillet� tize­det, �s csak a p�p�nak tartoztak felel�ss�ggel. Gaz­dagok voltak, er�szakosak �s p�khendiek - nem csoda, hogy irigys�g, f�lelem �s gy�l�let �vezte �ket. A keresztes hadj�ratok korszak�ban sebez­hetetlenek voltak, de ez a korszak v�get �rt, �s el­lens�geik - a Domonkos-rendiek, a vet�lyt�rs is­pot�lyos lovagok �s a F�l�p-szer� gyakorlatias el­m�k - lecsaptak a kedvez� alkalomra. F�l�p tisz­t�ban volt vele, hogy a rend vagyon�nak megka­parint�s�t csak akkor igazolhatja, ha az egyh�z baj­nokak�nt l�p fel, �s olyan gal�d �sszeesk�v�st t�r a vil�g el�, hogy a legb�trabbak is beles�padjanak. A templomosokat teh�t el�sz�r a d�monok cinko­saiv� kellett b�lyegezni, hogy azt�n megsemmis�t­hess�k �ket. F�l�p a francia sz�rmaz�s� p�pa, V. Kelemen beleegyez�s�vel l�trehozta a f�inkviz�to­ri hivatalt a maga Domonkos-rendi gy�ntat�ja, Guillaume Imbert sz�m�ra, �s kiadta a parancsot h� ember�nek: teremtse meg a t�rv�nyess�g l�t­szat�t a rend kiirt�s�hoz.

Imbert-bert nem is kellett csal�dnia. A f�inkvi­z�tor kis�t�tte, hogy a templomosokat Krisztus megtagad�s�val, a kereszt meggyal�z�s�val, a mise kiforgat�s�val, b�lv�nyim�d�ssal (ez volt az a bi­zonyos fej, tov�bb� ritu�lis gyilkoss�ggal, szem�­rems�rt� cs�kol�z�ssal, szod�mi�val �s (ak�r a kath�rokat meg a boszork�nyokat) b�v�s k�t�l visel�s�vel v�dolj�k. Egyenesen �gy okoskodott min�l vaskosabb a hazugs�g, ann�l jobb.

E misztikus harcosok rendj�nek eredete �s val�di c�lja �ppolyan hom�lyos, mint a sors, amely 1307 ut�n oszt�lyr�sz�k�l jutott. A legend�k k�d�be vesz� t�rt�netet udvari cselsz�v�nyekr�l, el�sott kincsr�l, a frigyl�d�val �s a Szent Gr�llal val� kap­csolatr�l sz�l� r�szletek tark�tj�k. A s�t�t �s l�tv�­nyos titkok sorozat�t tet�zik be azok az iszonya­tos k�nz�sok, amelyeknek a francia templomoso­kat 1307-ben al�vetett�k, �s v�g�l az a nagyszab�­s� �tok, amelyet Jacques de Molay, a rend utols� nagymestere harsogott F�l�p kir�lyra �s Kelemen p�p�ra, mialatt 1314 m�rcius�ban, a Szajna egyik sziget�n lass� t�z�n p�rk�l�d�tt.

Krisztus �s a Salamoni Templom Szeg�ny Lovag­jainak Rendj�t a feljegyz�sek szerint 1118-ban ala­p�totta Jeruzs�lemben Hugues de Payens cham­pagne-i lovag �s nyolc t�rsa, arra k�rve I. Baldvint, Jeruzs�lem kir�ly�t, hogy ismerje el a rendet, amely az utak biztons�g�nak meg�rz�s�re �s a zar�ndo­kok megoltalmaz�s�ra alakult. Baldvin a palot�j�­ban adott nekik sz�ll�st, a palota pedig �ll�t�lag Salamon templom�nak alapjain �p�lt; innen eredt a "templomos" elnevez�s.

A lovagok erk�lcsi tisztas�got, szeg�nys�get �s engedelmess�get fogadtak, �s kezdetben val�ban olyan szeg�nyek voltak, hogy k�teless�g�k telje­s�t�se k�zben osztozniok kellett a lovakon. 1128-­ban maga Clairvaux-i Bern�t, a dinamikus �j cisz­tercita rend feje fogalmazta meg szab�lyzatukat, amelyben a gazdagokat a rend t�mogat�s�ra, a b�n�s�ket pedig a rendhez val� csatlakoz�sra buz­d�totta. A templomosok sz�vesen l�ttak soraikban gyilkosokat, tolvajokat, h�zass�gt�r�ket, s�t eret­nekeket is, felt�ve, ha v�llalt�k a szigor� szab�lyo­kat, �s a v�res hal�l �lland� kock�zat�t. H�la Ber­n�t meggy�z� erej�nek, 1130-ban Hugues de Payens m�r h�romsz�z lovaggal t�rt vissza Eur�­p�ba. �ml�tt hozz�juk a p�nz - �s vele a hatalom.

1139-ben II. Ince p�pa elrendelte, hogy csak neki tartozzanak felel�ss�ggel. Ekkoriban �p�ttette �t Suger Saint-Denis-i ap�t a maga P�rizs melletti templom�t az �j, cs�cs�ves st�1usban, amely k�s�bb a "g�tikus" nevet kapta. Egyes forr�sok szerint az �j �p�t�szetet a templomosok hozt�k magukkal Pa­lesztin�b�l. M�r ekkoriban is azt suttogt�k, hogy a zar�ndokok oltalmaz�s�nak leple alatt okkult te­v�kenys�geket �znek, �s nem �llnak t�vol az eret­neks�gt�1 �s a nemi kicsapong�sokt�l.

A rend tan�t�sa val�ban szokatlan volt, �m a zord szab�lyzat aligha kedvezett a kicsapong�soknak. A lovagoknak nem lehetett saj�t k�nyvt�ruk, p�n­z�k vagy egy�b tulajdonuk. El�lj�r�iknak a k�vet­kezm�nyekt�1 f�ggetlen�l felt�tlen engedelmess�g­gel tartoztak. Soha nem adhatt�k meg magukat, �s vissza is csak legal�bb h�romszoros t�ler� el�l vo­nulhattak. Bajbarsz kipcs�k szult�n 1270-ben elfog­lalta szafedi v�rukat, �s egyetlen �jszak�t adott ne­kik: vagy �tt�rnek az iszl�m hit�re vagy meghalnak. Parancsnokuk utas�t�s�ra a hal�lt v�lasztott�k. Bajbarsz ekkor elevenen megny�zatta el�tt�k a pa­rancsnokot, de �ket nem lehetett megt�ntor�tani. A lovagok tisztas�guk jel��l feh�r k�penyt vi­seltek, rajta v�r�s, nyolc�g� kereszttel. Ugyancsak a tisztas�got jelk�pezte a birkab�r �v is. 1307-ben azt�n k�nz�ik ebben az �vben a s�t�ni eretneks�g bizony�t�k�t l�tt�k.

A XIII. sz�zad elej�n v�res hadj�rat indult a provence-i kath�rok (a "tiszt�k") ellen, �s a temp­lomosok is gyan�ba keveredtek.

A kath�rok hittek a reinkarn�ci�ban, a j� �s rossz egym�st kieg�sz�t� volt�ban, Jahv�t pedig hamis istennek tartott�k. Az eff�le tanokat az egyh�z imm�r- ezer �v �ta �ld�zte. 1208-ra a kath�r hit m�gis olyan n�pszer�v� v�lt, hogy a korrupt ka­tolikus egyh�z jogosan tartott t�le: v�gk�pp ki�zik Provence-b�l. A legszigor�bb rendszab�lyokhoz kellett folyamodni. III. Ince p�pa enged�lyezte a t�mad�st, s�t meghirdette a kath�rok elleni keresztes hadj�ratot. Az �szakabbra �l� franci�k lelkesen fogadt�k a felh�v�st. Amikor B�ziers ostrom�n�l a katon�k azt mondt�k, nem tudj�k megk�l�nb�z­tetni a v�d�k k�z�tt a katolikusokat a kath�rokt�l, a ciszterci rendf�n�k azt felelte: "�lj�tek meg va­lamennyi�ket; Isten majd megtal�lja az �v�it."

�gy a d�li tartom�nyt harminc�ves h�bor�sko­d�s sor�n porig rombolt�k, �s k�zben a kegyetle­n�l kegyes spanyol, Dominic Guzman (a domini­k�nus rend megalap�t�ja) kezdem�nyez�s�re l�t­rej�tt az inkviz�ci� is, az eretneks�g kiirt�sa c�lj�­b�l. 1244-re minden elcsitult. Sz�mos kath�r a m�glya helyett, amelyen sokszor ak�r k�tsz�z �l­dozatot �gettek meg egyszerre, ink�bb a templo­mosokn�l keresett mened�ket.

�s hatvanh�rom �vvel k�s�'bb, 1307. okt�ber 13-�n, p�nteken Franciaorsz�gi F�l�p lecsapott a rendre.

A lovagok, az �j nagymester - Jacques de Molay korm�nyz�sa alatt - az utols� percig biztons�gban tudt�k magukat. Ki is merne kezet emelni a temp­lomosok rendj�re?

Az elfogottak sz�ma tiszt�zatlan. Franciaorsz�g­ban mintegy k�tezer, eg�sz Eur�p�ban n�gyezer templomos �lt, de maguk a lovagok csak a j�ghegy cs�cs�t jelentett�k. F�l�p hajnali rajta�t�se, majd azt k�vet�en a p�pai ki�tkoz�s ak�r h�szezer em­bert is k�zvetlen�l �rinthetett.

A legt�bben elmenek�ltek, sokan k�z�l�k Por­tug�li�ba �s Sk�ci�ba. Haj�haduk nyomtalanul el­t�nt La Rochelle kik�t�j�b�1; h�r�t sem hallott�k t�bb�. A Ferencesek �s Domonkos-rendiek minden­esetre azon nyomban elind�tott�k a maguk nagy­szab�s� propagandakamp�ny�t, Guillaume Imbert f�inkviz�tor pedig hozz�l�tott, hogy megt�rje az elfogottakat. A b�zl� mag�nz�rk�kba csukott, mez­telen�l a falhoz l�ncolt, hal�lra r�m�lt emberekkel tudatt�k, hogy testv�reik m�r vallottak; ha k�vetik a j� p�ld�t, megmenek�lnek, ha nem, a h�h�r v�r r�juk - m�r amennyiben t�l�lik a k�nz�sokat. Ked­velt vallat�si m�dszer volt, hogy a fogoly l�b�t be­olajozt�k, majd lass� t�z f�l�tt addig s�t�gett�k, m�g a csontok ki nem fordultak az �z�letb�1. Volt, aki t�l�lte az iszonyatot. Egyik�k, amikor kihallga­t�sra t�mogatt�k, kez�ben szorongatta megfeketedett l�bcsontjait; a k�nz�k eml�k�l n�la hagyt�k. Voltak m�s m�dszerek is. T�zes vassal p�rk�l­t�k a fogoly test�t, a nemi szerv�t is bele�rtve; izz� fog�kkal szaggatt�k a h�s�t; hideg fog�val t�pt�k le a k�rm�t, r�ntott�k ki a fogat, �s szurk�lt�k a v�res, sajg� fog�reget; lelem�nyes szerkezetekkel z�zt�k �ssze a l�b, a boka �s a t�rd csontjait. A makacskod�kat k�t vallat�s k�z�tt �gynevezett oubliette-be z�rt�k - ezek a sz�k �s alacsony cell�k, amelyekben sem �llni, sem lefek�dni nem lehe­tett, a szennycsatorna alatt helyezkedtek el.

A k�nz�sok hat�s�ra sokan meg�r�ltek, �s a leg­t�bben beadt�k a derekukat. Az els� p�rizsi kihall­gat�sok sor�n sz�zharmincnyolc fogolyb�l csak n�­gyen tagadt�k valamennyi v�dat (harminchatan belehaltak a k�nz�sokba). K�t h�ttel a letart�ztat�s ut�n harminck�t templomos a nyilv�noss�g el�tt is meger�s�tette beismer� vallom�s�t. A sz�harminc­nyolcb�l csak hatan tagadt�k, hogy a rendbe bel�p­ve lek�pt�k volna a fesz�letet, �s ezzel k�vett�k vol­na a keresztre fesz�t�s tan�t tagad� kath�rok p�ld�­j�t. A legt�bben elismert�k az osculum �nfam�t, a "gya­l�zatos cs�kot", amellyel egym�s sz�j�t, k�ld�k�t, h�mvesszej�t �s �lep�t ihlett�k. Hetvenen bevallot­t�k, hogy szod�mi�ra utas�tott�k �ket, b�r k�t-h�­rom kiv�tellel mind tagadt�k, hogy meg is fogadt�k volna a parancsot. A Bahomet nev� titokzatos fejr�1 vagy b�lv�nyr�l csak a vezet�k tudtak, tal�n mert F�l�p eleve �gy rendelkezett, hogy err�1 csak a ve­zet�ket kell k�rdezni. Amikor azt�n kib�v�tette a k�rdezend�k k�r�t valamennyi fogolyra, kit�nt, hogy mind tudnak a dologr�l, csak �ppen egyt�1 egyig mer�ben m�s v�ltozatban adt�k el�, minthogy a sz�rny� k�nz�sok k�zepette b�rmilyen k�rd�sre r�b�lintottak. A rend kincst�rnoka kijelentette: azt is bevallan�, hogy meg�lte az Istent, nehogy m�g egyszer ilyen f�jdalmat kelljen elviselnie.

Kezdetben Jacques de Molay sem volt b�trabb; nyilv�nosan megvallotta, hogy a rendet m�r r�g­�ta mag�hoz cs�b�totta a s�t�n. Csak h�t �v fogs�g ut�n, a hal�l k�sz�b�n sz�nta el mag�t, hogy meg­v�ltja lelke �dv�ss�g�t. Amikor az 1314. m�rcius 14-�re kit�z�tt m�glyahal�l el�tt m�g egyszer meg­hurcolt�k, hogy a nyilv�noss�g el�tt tegyen bi­zonys�got a rend b�n�ss�g�r�1, visszavonta min­den kor�bbi vallom�s�t.

„Beismerem, hogy s�lyos b�nt k�vettem el - ­mondta a Notre-Dame el�tt �sszegy�lt f�uraknak �s f�papoknak. - De az a b�n�m, hogy hazudtam akkor, amikor elismertem a rend ellen felhozott ut�latos v�dakat... �s azt mondtam, amit ellens�­geim hallani akartak, hogy elker�ljem a tov�bbi irt�zatos k�nz�sokat.”

Ezut�n h�rom t�rs�val egy�tt s�rg�sen a Szaj­na egyik sziget�re hurcolt�k, hogy lass�, irgalmat­lan hal�llal vesszenek el. A h�h�roknak megtiltot­t�k, hogy a foglyokat a m�glya meggy�jt�sa el�tt megfojts�k, �s arra is vigy�zniuk kellett, nehogy a f�st fojtsa meg �ket id� el�tt. A b�rk�kon zs�fol�­d� k�v�ncsiak el�tt az �ldozatok - am�g m�g hang­juk volt - vil�gg� ki�ltott�k a rend �rtatlans�g�t, Jacques de Molay pedig az utols� pillanatban tizenh�rom �ziglen meg�tkozta F�l�p kir�lyt �s csa­l�dj�t, a kir�lyt �s V. Kelemen p�p�t pedig felsz�l�­totta: egy �ven bel�l k�vess�k �t, hogy egy�tt v�r­j�k az Isten tr�nusa el�tt az �t�letet.

Kelemen egy h�nap m�lva halott volt; novem­berben pedig F�l�p�t vitte el v�ratlanul �s megmagyar�zhatatlan m�don a hal�l. Ut�dai id� el�tt gyan�s k�r�lm�nyek k�z�tt pusztultak el, �s dinaszti�ja hamarosan kihalt. A templomosok �tka megfogant.

Az inkviz�ci� azonban hamarosan �j ellens�get tal�lt mag�nak: a boszork�nyokat vagy ink�bb �l­tal�ban a n�i nemet.

Most pedig t�rj�nk vissza a dolgok kezdet�hez, a t�rt�nelem hajnal�hoz, olyan jelens�gekhez, ame­lyeknek t�bb k�z�k van a babon�khoz �s a folk­l�rhoz, mint a val�s�ghoz, �s amelyekben t�bb a m�tosz, mint a t�ny. A k�vetkez� n�h�ny fejezet Eur�p�nak arr�l a s�t�t korszak�r�l sz�l, amely­ben emberek t�zezreit �gett�k meg kital�lt b�n�­k�rt. Ezeket az el�tkozott id�ket azonban csak ak­kor �rthetj�k meg, ha betekint�nk azokba a vall�­si hiedelmekbe �s d�moni m�toszokba, amelyekre a k�z�pkor borzalmai �p�ltek...

Hangok az id�k hom�ly�b�l �s az eredeti b�n

Az �skorb�l kev�s "igaz" t�rt�net maradt r�nk az �tokr�l, mivelhogy k�t- vagy h�romezer �vvel ezel�tt kev�s volt az �r�stud�, az "igazs�gr�l" alko­tott k�p pedig mer�ben k�l�nb�z�tt a mi�nkt�1. Annyi azonban bizonyos, hogy miel�tt a tudom�ny �s az �rtelem kiv�vta volna a maga jogait, az elfo­gadott vil�gk�p m�gikus volt, m�tosz �s "val�s�g" k�z�tt elmos�dott a hat�r. Az emberek hittek ben­ne, hogy a var�zsl�k �llat k�p�ben jelenhetnek meg, hogy a nem v�rt napfogyatkoz�s avagy egy �st�k�s felt�n�se szerencs�tlens�get jelent, hogy a mad�r r�pt�b�1 vagy a led�f�tt ember vonagl�­s�b�l el�jelek olvashat�k ki, hogy a menstru�l� n�k nem ny�lhatnak �telhez vagy m�s t�rgyakhoz �s nem s�t�lhatnak el gabonaf�ldek mellett, mert k�­zels�g�k ront�st hoz, hogy, a f�kban, foly�kban, k�vekben szellemek �lnek. Es hittek abban is, hogy arra, akinek a nev�t valamelyik ellens�ge �lomra, viaszba vagy agyagba �rja, majd �tkot mond a t�rgy f�l�tt, s v�g�l eltemeti azt, biztos hal�l v�r.

1980-ban az angliai Bathban a r�g�szek egy Minerva r�mai istenn�nek szentelt templom ma­radv�nyaira bukkantak. A falak k�z�l "�tokt�bl�k" ker�ltek el�: papok �rt�k �ket, akik j� p�nz�rt �tok­kal s�jtott�k megb�z�juk ellens�g�t. De m�r a bib­liai Ez�kiel pr�f�ta is el�t�lte azokat a n�ket, "akik b�v�s k�t�seket varrogatnak minden csukl�ra, �s takar�kat k�sz�tenek ak�rmilyen termet�ek fej�­re, hogy lelkeket vad�sszanak!" (Ez�kiel K�nyve, 13.18.)

A legkegyetlenebb �tkok az istenekt�l eredtek. A g�r�g mitol�gia szerint Bellerophon Pegazuson, a sz�rnyas lovon az Ol�mposzra akart nyargalni, de az istenek letasz�tott�k, hogy sz�mkivetett nyo­mor�kk�nt tengesse tov�bb �let�t. Prom�theuszt, aki el akarta lopni az istenekt�1 a t�zet, szikl�hoz l�ncolt�k, �s a m�j�t kesely� v�jta ki; a m�j azon­ban �jszaka visszan�tt, hogy m�snap a k�nszenve­d�s el�lr�1 kezd�dhessen. Ikarosz t�l k�zel rep�lt a naphoz, ez�rt az istenek megolvasztott�k viasz­sz�rny�t, hogy lezuhanjon. Aktai�n, a vad�sz, az els� kukucsk�l� megleste a mez�telen�l f�rd� Ar­temisz istenn�t, ez�rt szarvass� v�ltoztatt�k, �s saj�t kuty�ival t�pett�k sz�t. Az istenek f�lt�kenyek voltak �s bossz��ll�k.

K�l�nleges �tok s�jtotta az apagyilkoss�got �s a v�rfert�z�st. Oidipusz, noha a delphoi or�kulum

figyelmeztette, ak9-,ratlan meg�li apj�t, Laioszt, �s n��l veszi anyj�t, Iokaszt�t. Amikor r�d�bben tet­t�re, megvak�t ja mag�t, �s a f�ri�k hal�lba �ld�­zik; el�z�1eg azonban m�g meg�tkozza k�t fi�t, Pol�neik�szt �s Eteokl�szt. A v�rfert�z�sben fogant fiv�rek megval�s�tj�k az �tkot: a th�bai tr�n�rt harcolva meg�lik egym�st. Hasonl�an s�t�t dr�­ma h�se Oreszt�sz is, az argoszi Agamemn�n ki­r�lynak, a Tr�j�t ostroml� g�r�g hadak vez�r�nek fia. Aigiszthosz, Oreszt�sz anyj�nak szeret�je meg­�li f�rd�j�ben Agamemn�nt, Kl�taimn�sztra, az anya pedig fej�t veszi halott f�rj�nek. Valamikor Agamemn�n hal�lra sz�nta egyik le�nyukat, Iphigenei�t, Kl�taimn�sztr�nak teh�t semmi oka sem volt r�, hogy szeresse f�rj�t, de Oreszt�sznek sem, hogy szeresse anyj�t. A sz�m�zet�sben fel­n�tt ifj� a delphoi or�kulumhoz fordul: �lje-e meg apja gyilkosait. A papn�je sz�j�n �t megsz�lal� Apoll�n isten figyelmezteti: ha nem �ll bossz�t, �r�k id�1<re kirekeszti mag�t a t�rsadalomb�l. Az or�kulum arra inti, hogy a f�ri�k megtoroln�k az anyagyilkoss�got. B�rmit tesz teh�t Oreszt�sz: vesznie kell. �lruh�ban hazat�r M�k�n�be, behatol a palot�ba, meg�li Aigiszthoszt, majd fej�t ve­szi anyj�nak. E tett��rt �ld�z�be veszik a f�ri�k. Oreszt�sz megt�bolyodik, de v�g�l Ath�n�, a b�l­csess�g istenn�je felmenti. �gy azt�n kigy�gyul a t�bolyb�l, a f�ri�k visszavonulnak, gy�z a j�zan �rtelem �s a szel�d r�besz�l�s.

E mes�kb�l megtudhatjuk, mik�nt gondolkod­tak �seink az emberi term�szetr�l �s a sorsr�l. Oidipusz mit sem sejtve �ppen azokat a b�n�ket k�veti el, amelyekt�l �vt�k; Oreszt�sz, ak�r meg­bosszulja apj�t, ak�r nem, mindenk�ppen elbukik. Az emberek szem�ben az emberi �let maga volt az �tok, �s a v�ltoztat�sra ir�nyul� k�s�rleteket ("ne l�zadj az istenek ellen"; „ne egy�l a fa gy�m�lcs�­b�l") m�lys�ges bizalmatlans�ggal fogadt�k.

A keleti vall�si felfog�s szerint az �tok l�nyege abban �ll, hogy nem l�tunk �t az ill�zi�kon (vagy­is nem term�szetf�l�tti t�rv�nyr�l, ink�bb saj�t �ncsal�sainkr�l van sz�). Nyugaton azonban mindm�ig hat a meggy�z�d�s, hogy az ember sz�­let�se �ltal eleve k�rhozatra van �t�lve. Ez a hit �d�m �s �va ki�zet�s�n�l is az eredend� b�nnek bibliai dogm�j�b�l fakad. �me a legels� �tok egy �tkokkal zs�folt k�nyvben. Valaki ugyanis megsz�­molta, hogy a Bibli�ban k�tsz�zharmincszor for­dul el� az "�tok" sz� (igaz, az "�ld�s" n�gysz�zt�z­szer). �toknak is, �ld�snak is a nyelv az els� sz�­m� hordoz�ja. A P�ldabesz�dek 18. 21. szerint "Mind a hal�l, mind az �let a nyelv hatalm�ban van", a 26.2-ben pedig ez �ll: "Mik�ppen a mad�r elmegy �s a fecske elrep�l, azonk�ppen az ok n�l­k�l val� �tok nem sz�ll az emberre."

M�zes 4. k�nyv�ben (5.11-31) megismerkedhe­t�nk a h�tlen asszonyt s�jt� �tokkal. A gyan�ba keveredett n�nek a templomban meg kell innia egy t�l vizet, amelybe a p�dimentumr�l vett port ke­vertek, �s ha b�n�s, akkor "bemegy az �tokhoz� v�z � bel� az � keser�s�g�re, �s megdagad az � m�he �s lesz�rad az � tompora..."

M�zes V. k�nyve pedig kimondja: minden �t­kok alapvet� oka s egyszersmind igazol�sa az Is­tennel szembeni engedetlens�gben rejlik. �gy ju­tunk el az els� �s legnagyobb �tokhoz, amelyet Is­ten az eg�sz emberis�gre mondott ki: az eredend� b�n �tk�hoz. �d�m �s �va evett az alm�b�l, �s b�ntet�s�l elvesztett�k az �denkertet, az �szt�n�s l�tez�s, a paradicsomi �llapot boldogs�g�t. Az �tok­kal s�jtott emberis�g ki�zetett �s mag�ra maradt �nmag�val. Sokak szerint ez az �tok mindm�ig hat, �s csakis Krisztus v�lthat meg t�1e.

Egy m�sik, �seink �ltal el�tkozottnak tartott �llapo­tot az angol k�znyelv mindm�ig "az �tok" n�ven emleget. A n� �s a hold titokzatos kapcsolat�t m�r r�g�ta a holdciklushoz igazod� havi v�rz�sre ve­zett�k vissza,' a menstru�ci�hoz pedig egyar�nt t�r­s�tott�k a n�i term�kenys�g �s a v�ltoz�kony n�i lelki�llapot fogalm�t. �gy azt�n a hajdanvolt f�rfi­ak a v�ltoz� holdat �s a havi v�rz�s �llapot�ban l�v� n�t egyar�nt "betegnek" vagy "el�tkozottnak" tartott�k. N�metorsz�gban a havibajt "holdnak", Franciaorsz�gban "a hold pillanat�nak" nevezt�k. A maorik "ma ta maram�" -nak, "holdbetegs�gnek'l h�vj�k a menstru�ci�t, �s �gy tartj�k: a l�ny els� v�rz�se att�l j�n meg, hogy a holddal h�lt. Indi�­t�l �szak-Amerik�ig a holdat �s a havibajt azonos vagy hasonl� szavak fejezik ki. Az �si korokban a menstru�l� n� vil�gszerte tabunak sz�m�tott - oly­kor tiszt�talannak, olykor szentnek. A v�rz�s tar­tam�ra kiz�rt�k a mindennapi �letb�1; volt, ahol e c�lra k�l�n n�i h�zakat tartottak fenn. A v�rz�s­ben term�szetf�l�tti jelens�get l�ttak, a v�rz� n�t pedig vesz�lyesnek tartott�k: �rint�se megbeteg�t­het, �s ha a h�zban marad, kialhat a h�zi t�zhely. M�g az �telt is tisztes t�volban rakt�k le sz�muk­ra. Az ausztr�liai �slakos f�rfiaknak joguk volt meg�lni feles�g�ket, ha megtudt�k, hogy az menstru�ci� k�zben az � takar�jukon h�lt; igaz, el�fordult, hogy a f�rj n�h�ny napon bel�l maga is belepusztult a retteg�sbe.

A serd�l� fi�kat �gy avatt�k f�rfiv�, hogy elv�­lasztott�k �ket anyjukt�l, �s f�lelmetes szertart�sok­kal tett�k pr�b�ra b�tors�gukat. A serd�l� l�nyok fel­avat�sa azonban csup�n abban �llt, hogy els� havi v�rz�s�k idej�re kiz�rt�k �ket a k�z�ss�gb�1.

A sabbat sz�, amelyet k�s�bb a kereszt�nyek pi­hen�napj�ra, a vas�rnapra (no meg a boszork�ny­szombatra) alkalmaztak, a babilon sabbat�b�l ered. A sz� azt jelenti: a sz�v nyugalma vagy pihen�se, s a babil�niaiak �gy tartott�k: ezeken a napokon van meg a havi v�rz�se Istarnak, a hold istenn�j�nek, �s ilyenkor nem tan�csos dolgozni, f�tt �telt fo­gyasztani vagy �tra kelni.

A pihen�nap teh�t egybeesett a holdt�lt�vel, k�­s�bb azonban m�r nem havonta egyszer, hanem minden h�ten megtartott�k, kiterjesztve a havi t�tlens�g tabuj�t. Esther Harding pszichol�gus, Jung tan�tv�nya szerint a tabu a f�rfiaknak azt a t�rekv�s�t fejezte ki, "hogy a vesz�lyesnek tekin­tett n� kirekeszt�s�vel megv�dj�k magukat saj�t szexualit�suk rombol� hat�s�t�l".

�sid�kt�l fogva el�tkozottnak tekintett�k a var�zs­l�mesters�get is, kiv�lt, ha a term�szetf�l�tti ha­talmat, aljas emberi c�lok szolg�lat�ba �ll�tott�k. M�zes V. k�nyve (18.10-11) el�t�l mindenfajta "j�­vend�mond�, ig�z�, jegymagyar�z�, var�zsl�, b�­b�jos, �rd�ng�s�kt�l tudakoz�, titokfejt� �s halottid�z�" tev�kenys�get, "mert mind ut�lja az Ur". �s m�gis, S�muel 1. K�nyv�nek 28. fejezet�b�1 megtudhatjuk: amikor Saul, Izrael kir�lya elkese­redett a filiszteusok h�d�t�sai, saj�t n�p�nek gy�­vas�ga �s Isten makacs n�mas�ga l�tt�n, titkon egy j�sn�h�z, az endori boszork�nyhoz fordult, hogy kifaggassa a j�v�r�l.

�jszaka, �lruh�ban ment el hozz�, �s megparan­csolta: id�zze meg a nemr�g elhunyt S�muel pr�­f�ta szellem�t. Az asszony el�sz�r vonakodott, mert tudta, hogy Saul m�r sz�mos boszork�nyt kiv�geztetett, �s att�l f�lt: csellel akarja elveszejte­ni. Amikor azonban Saul az �r nev�re meges­k�d�tt, hogy nem esik b�nt�d�sa, megid�zte neki S�muelt, akit � maga �gy l�tott, mint "istenf�l�t, aki felj�n a f�ldb�l" �s egyszersmind mint "v�n­embert, akin pal�st van".

S�muel szelleme megk�rdezte Sault, hogy mi­�rt h�borgatta meg nyugalm�ban, Saul pedig az felelte: sz�ks�ge van S�muel tan�cs�ra, mert Isten elfordult t�le, �s sem a pr�f�t�k, sem �lmok �ltal nem felel neki. S�muel ekkor a tud�s �tk�val s�j­totta: k�z�lte vele, hogy � is, fiai is odavesznek, Izrael a filiszteusok martal�ka lesz, �s v�g�l D�vid lesz a kir�ly. Saul, aki eg�sz nap nem evett, �ssze­esett r�m�let�ben, mire a boszork�ny j�s�gosan le�lt egy h�zott borj�t, kov�sztalan kenyeret s�t�tt, �s megvend�gelte Sault meg a k�t szolg�j�t. A la­koma ut�n azok h�rman elt�voztak - hogy m�s­nap mindny�jan elpusztuljanak.

A boszork�nyr�l �s sors�r�l nem hallunk t�b­bet. A bibliai �rnok szavain �rz�dik, hogy az effaj­ta istentelen praktik�nak m�g a puszta l�t�t is k�­nos elismernie.

A klasszikus r�mai szerz�k m�r kor�ntsem ilyen szem�rmesek. �gy p�ld�ul Lucanusnak k�sz�nhet­j�k, hogy r�nk maradt Erichth�nak, a thessz�liai boszork�nynak a t�rt�nete. Lucanus Pharsalia c�m� m�v�ben elmondja, hogy a leghatalmasabb va­r�zsl�k �s boszork�nyok �ppen ezen a kop�r, f�­lelmetes vid�ken �ltek. A thessz�liai boszork�nyok meg tudt�k v�ltoztatni az id�j�r�st, szerelmet fa­kasztottak a legkem�nyebb sz�vben is, �s m�g az aggokban is ifjonti t�zet gerjesztettek. Hatalmuk �rny�kba bor�totta m�g az �kori m�gia k�t legh�­resebb k�zpontj�t, Babil�nt �s az egyiptomi Memfiszt is.

A hangzatos bevezet� ut�n Lucanus r�t�r a mes�re: hogyan akarta Sextus Pompeius, Nagy Pompeius fia megtudni Erichth�t�l, mif�le j�v� v�r r�.

Erichtho, a leghatalmasabb �s legvisszatasz�t�bb thessz�liai boszork�ny Lucanus szerint s�padt volt �s aszott, a haja gubancos, a lehelete b�zl�. Amer­re j�r, puszt�n a l�pt�vel megm�rgezi a term�st. A halottakat sz�tt�pi, szem�ket kiv�jja. Fog�val t�pi sz�t az akaszt�fa k�tel�t, a gyilkost ler�ntja a keresztr�l. S�rban lakik, �s a j�sl�shoz a holtak test­r�szeit haszn�lja fel: a sz�l aszalta beleket, a nap kisz�r�totta vel�t, a kiv�gzettek sebeib�l kifolyt v�rt, a kereszten elszakadt inakat. Nem egyszer megv�rja, am�g a csat�ban elesetteket marcangol­ni kezdik a farkasok, �s a pof�jukb�l t�pi ki a h�s­cafatokat, hogy var�zsitalt p�roljon bel�l�k. De az is megesik, hogy elszor�tva a haldokl� tork�t, a sz�­j�ba harap, hogy belesuttogja az alvil�gi �rnyak­nak sz�l� �zenet�t.

Lucanus elbesz�l�se szerint Sextus a f�lelemt�l borzongva keresi fel �jf�lkor a boszork�nyt az el­hagyott s�rok k�z�tti sziklamez�n, �s arra k�ri: tudja meg a holtakt�l, mit tartogat sz�m�ra a j�v�. Erichtho azt feleli: ehhez friss, �p t�dej� holttest­re van sz�ks�ge, mivel a r�gebbi halottak csak �sszef�gg�stelen�l vinnyognak. Azt�n szurokfe­kete felh�t csavar a feje k�r�, hogy az �jszaka m�g s�t�tebb legyen, �s egy k�zeli harcmez�re vezeti Sextust, hogy v�logathasson a temetetlen holttes­tekb�l. J�tt�re m�g a farkasok �s a ragadoz� ma­darak is elmenek�lnek. A kiszemelt holttest nya­k�ba horgot vet, �gy vonszolja a szikl�kon �t egy tiszaf�k bor�totta kiugr� szirt alatti barlangba. Ott el�sz�r is leteremti Sextust �s embereit gy�va retteg�s�k�rt, majd fej�re viper�kb�l font f�z�rt il­leszt, �s munk�ba veszi a tetemet. El�sz�r is be­d�rzs�li d�gl�tt kutya ny�l�val, hi�zb�llel, k�gy�k­kal t�pl�lt szarvas velej�vel �s egy�b ut�latoss�­gokkal, majd hossz�, f�lelmetes, k�roml� dalban id�zi meg az alvil�g f�ri�it. Hangja egyszerre em­l�keztet kutyaugat�sra, farkas�v�lt�sre, bagolyhu­hog�sra, oroszl�nb�mb�l�sre �s k�gy�sziszeg�sre. V�g�l azt�n s�padtan, n�m�n felmagasodik el�tte a halott szelleme; csak az � parancs�ra sz�lal meg, �s miut�n megadta a k�v�nt felvil�gos�t�st, azt k�ri, hadd t�rhessen �r�k pihen�re. A boszork�ny ek­kor halotti m�gly�t rak, a szellem felm�szik r�, Erichtho f�kly�val meggy�jtja a t�zet, �s a mes�­nek v�ge.

�kori var�zsl� volt Simon m�gus is, aki az �jtes­tamentum szerint Krisztus vet�lyt�rs�nak csapott fel. A legenda �gy tartja, hogy N�r� cs�sz�r r�mai palot�j�ban m�gikus p�rharcba bocs�tkozott Szent P�terrel, felsz�llt a leveg�be, de a szent egy j�l ir�nyzott im�ds�ggal leter�tette, s a m�gus, f�ldre zuhanva, elpusztult.

A j�vend�l�s �s a halottid�z�s azonban tov�bb virult. Nap�leon �s Hitler egyar�nt �gy hitte, hogy Nostradamus bizonyos str�f�i r�juk vonatkoznak; de j�val el�tt�k Julius Caesar is mag�ra �rtette az egyik h�res Sybilla-j�slatot, amely szerint hamaro­san hatalmas kir�ly t�mad, aki arra rendeltetett, hogy a vil�g valamennyi n�p�t megh�d�tsa �s egyes�tse, �s �j aranykort hozzon az emberis�gre. Julius Caesarr�l azonban m�ra csup�n egy m�­sik j�slat jut esz�nkbe, az, amelyet a t�megb�1 ki­�ltott fel� bizonyos Vestricius Spurinna: �vakodj m�rcius idus�t�l!

A t�lvil�gi �t�lett�l val� f�lelem sz�mos, a b�ntu­dat �s a szorong�s eloszlat�s�ra hivatott babon�s szok�s kialakul�s�hoz vezetett. Ily m�don akart�k a legb�n�sebb lelkek is megv�ltani a maguk mennyei bel�p�j�t.

A b�nbak fogalm�t p�ld�ul �sid�kt�l fogva is­mert�k. �rorsz�gban az elhunytak b�neit �gyne­vezett „b�nev�kre" ruh�zt�k, akiknek csal�dj�ban �r�kletes volt e funkci�. A s�r mell� �telt tettek �t­raval�nak a halott sz�m�ra, �s ezt fogyasztotta el a „b�nev�", ekk�pp mag�ra v�ve a b�n terh�t. Amikor �t�tt az � �r�ja is, az �ltala elfogyasztott �tkos b�n�ket fia vagy ut�da kebelezte be. A zsi­d�k b�nb�nati napj�n a f�pap egy kecsk�re tette kez�t, megvallotta f�l�tte a zsid�k b�neit, majd az �llatot ki�zte. a vadonba. Szeg�ny p�ra legal�bb �letben maradhatott. A Himal�ja vid�k�n az em­berek ler�szeg�tettek egy kuty�t, majd kikergett�k a falub�l �s megk�vezt�k; ekk�pp biztos�tott�k be magukat, hogy egy �ven �t ne s�jtsa �ket beteg­s�g vagy balszerencse. Nig�ria egyik r�sz�ben �vente k�t embert �ltek meg, hogy magukkal vigy�k annak a b�neit, aki az �ldozati szertart�s k�lts�geit fedezte. A thaif�ldi v�rosokb�l egyszer egy �vben ki�ztek egy h�zass�gt�r� n�t, tr�gya­dombra dobt�k, hogy mag�hoz vonzza a gonosz szellemeket, �s megtiltott�k, hogy valaha is vissza­t�rjen. Sz�mos �si kult�r�ban �vente megk�noz­t�k, meggyilkolt�k, majd ritu�lisan megett�k az istenkir�lyt vagy a megv�lasztott gabonakir�lyt, hogy ily m�don kiengesztelj�k az isteneket, �s j� term�sben bizakodhassanak.

Az ilyenfajta b�nbakm�toszok mindm�ig fellelhe­t�k. A kereszt�nyek ma is azt �ll�tj�k, hogy Krisz­tus a b�neik�rt halt meg, a k�zelm�ltban pedig felt�madt az egyik legveszedelmesebb b�nbakhit: az antiszemitizmus, amely Krisztus gyilkosaik�nt �tkozza ki az �r�k hontalans�gra �s v�ndorl�sra k�rhoztatott zsid�kat.

A zsid� (h�ber� ljehudi) eredetileg az �g�ret F�ld­j�re p�ly�z� tizenk�t t�rzs egyik�nek, Juda t�rzs�­nek volt a tagja. A zsid� n�p �sszess�g�t kezdet­ben h�bereknek (ivrim), majd, Kr. e. 538-ig, a babi­loni fogs�g v�g�ig izraelit�knak (iszreelim) nevez­t�k, �s csak ezut�n v�lt �ltal�noss� a zsid� (jehudi) n�v.

Az antiszemitizmus forr�sa tal�n az ,irigys�g volt, amelyet a zsid�k azzal az �ll�t�sukkal keltettek, miszerint csak egyetlen isten l�tezik, Jehova (Jah­ve), aki meg�ldja a neki engedelmesked�ket, ki­. v�ltk�ppen v�lasztott n�p�t, a zsid�kat. Ahogy M�zes IV. K�nyv�ben (24.9) olvashat�: "Aki �ld t�ged, �ldott l�szen, �s ki �tkoz t�ged, �tkozott l�szen." Ennek �rtelm�ben azok, akik szembesz�ll­nak Izraellel, mag�val az Istennel sz�llnak szembe - ez a fennen hirdetett meggy�z�d�s pedig �rthe­t�en ingerelte a t�bbi fajt. Kr. e. 333-ben Nagy S�n­dor lerohanta Jude�t. Hal�la ut�n a hell�nizmus meg�gyazott a r�mai h�d�t�snak, �m az idegen uralmat folyamatos zsid� l�zad�sok k�s�rt�k, a makkabeusok felkel�s�t�1 (Kr. e. 167) a zel�t�k t�­meges masadai �ngyilkoss�g�ig. Erre Kr. u. 74-ben ker�lt sor, azt k�vet�en, hogy Titus cs�sz�r elfog­lalta Jeruzs�lemet. Sz�z �vvel Krisztus ut�n elbu­kott a v�gs�, Simon bar Kochba vezette felkel�s is. A rabszolgas�gra vetett �s sz�tsz�ratott zsid�k sor­sa m�g nyomor�s�gosabbra fordult azut�n, hogy Nagy Konstantin cs�sz�r (Kr. u. 279-337) R�ma �l­lamvall�s�v� tette a kereszt�nys�get. A zsid�knak azonban nagy haszn�t vett�k, mint uzsor�soknak, l�v�n, hogy a kereszt�nyeknek tiltva volt ez a mes­ters�g.

A keresztes hadj�ratok idej�n ism�t fell�ngolt az antiszemitizmus. Sz�mos zsid� telepedett meg Angli�ban �s N�metorsz�gban, de az asszimil�ci­�t elutas�tott�k, �s t�rv�nyeik �rtelm�ben nem h�­zasodhattak nem zsid�kkal. A korszak t�meghisz­t�ri�ja sz�mos elk�peszt� legend�nak adott t�pot. Elterjedt p�ld�ul, hogy az Antikrisztus, ha majd megsz�letik, Dan t�rzs�b�1 val� zsid� lesz, aki a zsid�kat r�szes�ti k�l�n�s kegy�ben; tov�bb� azt h�resztelt�k: a zsid�k ritu�lisan kereszt�ny gyer­mekeket �lnek meg, hogy v�r�ket a maguk h�s­v�ti szertart�s�hoz felhaszn�lj�k. Ezt a hajmereszt� �s gyal�zatos v�rv�dat, amelyet �ll�t�lag egy an­gol, a lincolni Hugh tal�lt ki 1255-ben, azt�n a leg­vadabb kegyetlenked�sek igazol�s�ra kamatoztat­t�k. A megk�nzott zsid�k hi�ba er�sk�dtek, hogy vall�suk tiltja a v�r fogyaszt�s�t; a fanatiz�lt ke­reszt�nyek az �ll�t�lagos b�nt az ellenkez� ir�ny­ba ford�tott�k, �s a "d�moni" zsid�k t�meges le­m�sz�rl�s�t igazolt�k vele.

I290-ben a zsid�kat ki�zt�k Angli�b�l, I395-ben Franciaorsz�gb�l, 1492-ben Spanyolorsz�gb�l. Eu­r�pa �szaki vid�kein gett�kba zs�folt�k �ket, �s r�juk h�r�tott�k a felel�ss�get a nagy pestisj�rv�­ny�rt, amelynek 1348 �s 1350 k�z�tt az eur�pai lakoss�g egyharmada esett �ldozatul; mint �ll�tot­t�k, a zsid�k megm�rgezt�k a kutakat. I349-ben Br�sszel, Frankfurt, Mainz �s K�ln lak�i minden kez�kre ker�lt zsid�t meg�gettek vagy v�zbe foj­tottak, arra hivatkozva, hogy "ekk�pp akartak Is­tennek kedv�ben j�rni".

A p�rizsi Mathieu-h�z f�z�dik a bolyg� zsid� m�tosza. Eszerint egy Ahasv�rus nev� zsid�, aki kapus volt Pil�tus palot�j�ban, gyal�zta, s�t meg is �t�tte a Golgota fel� v�nszorg� Krisztust, aki �gy sz�lt hozz�: "�n hamarosan meg�llok �s megpi­henek, de te a v�gs� napig v�ndorolni fogsz." Ez�rt kell Ahasv�rusnak az Utols� �t�let napj�ig honta­lanul bolyongania. Mathieu egy�bk�nt azt �ll�tot­ta, hogy a t�rt�netet 1228-ban egy �rm�ny p�sp�k­t�1 hallotta.

A d�moni m�tosz ellen�llt az id� m�l�s�nak. Oroszorsz�gban I903-ban Cion b�lcseinek jegyz�­k�nyvei c�men kiadtak egy hamis�tv�nyt, hogy bi­zony�t�kul szolg�ljon a vil�guralomra t�r� nem­zetk�zi zsid� �sszeesk�v�shez; sokan azonban nagyon is moh�n h�doltak be az otromba csal�s­nak. 1919-ben az oroszorsz�gi feh�r seregek mint­egy hatvanezer zsid�t m�sz�roltak le, mert �ket v�dolt�k az 1917-es forradalom�rt; a londoni Times pedig m�g 1921-ben is a Jegyz�k�nyvek hiteless�ge mellett kardoskodott. Amikor 1933-ban Adolf Hit­ler a n�met n�ci p�rt vez�re �tvette a hatalmat, kapva kapott a d�moni zsid� m�tosz�n, hogy hoz­z�l�sson a zsid�k m�dszeres �ld�z�s�hez, �s en­nek sor�n eljusson a "v�gleges megold�sig": az eg�sz zsid�s�g kiirt�s�nak megk�s�rl�s�ig. Mint­egy hatmilli� zsid� pusztult el, k�z�l�k sokan Auschwitz �s Bergen-Belsen g�zkamr�iban. A hu­szadik sz�zad nem csup�n visszhangozta, de fel is er�s�tette a k�z�pkor borzalmait.

M�ra a zsid�k visszakapt�k haz�jukat, Izrael orsz�g�t, �m a Jegyz�k�nyvek tov�bbra is forgalom­ban vannak; �s egyes apokaliptikus kereszt�ny szekt�k ma is azt vallj�k, hogy az Armageddonra, a Krisztus �s az Antikrisztus k�z�tti v�gs� �tk�­zetre a "Szentf�ld�n" ker�l majd sor.

Meglehet, hogy az antiszemitizmus a magukat k�l�nlegesnek vagy kiv�telesnek tart�, m�sokt�l elz�rk�z� n�pek ir�nti �ltal�nos ellenszenvb�1 t�p­l�lkozik; a n�cik - �s nemcsak �k - �pp �gy �ld�z­tek egy m�sik, elz�rk�z� �s v�ndorl� n�pet, a ci­g�nyokat is. De eredhet a zsid�k elleni el��t�let az egyistenh�v�kre jellemz� k�l�n�s be�ll�totts�gb�l is: �K tudniillik mindent csak sark�tott ellent�tp�rokban l�tnak, sz�mukra minden feh�r vagy feke­te, egy�rtelm�en j� vagy egy�rtelm�en rossz, erk�lcsi �t�let�k nem t�r meg �rnyalatokat a k�t v�g­let k�z�tt, �s a k�telked�s fogalm�t elutas�tj�k.

Ez pedig a maga nem�ben �ppolyan �tok, mint a t�bbi

Valamennyi korai civiliz�ci� k�z�l mindm�ig az egyiptomi ny�g�zi le legink�bb az ut�kort. A va­laha Khemnek (azaz fekete f�ldnek) nevezett or­sz�g hom�lyos eredet�nek titokzatoss�g�t napja­inkban is haszonnal kamatoztatj�k az okkult tu­dom�nyok m�vel�i, a romantikus t�rt�nelmi re­g�nyek �r�i �s a m�sodrend� hollywoodi filmek k�sz�t�i...

A f�ra� �tka

A szfinx �s a nagy piramisok, Isis, Osiris �s az egzotikus, �llatfej� istenek f�ldj�t m�r az �kori g�r�g�k is �sr�ginek tartott�k. Plat�n sze­rint Szol�nnak itt mes�lt el�sz�r az Atlantiszr�l egy szaiszi pap. Egyiptomb�l menek�ltek a zsid�k, �s az egyiptomiakat foglalkoztatta oly er�sen a t�lvi­l�gi �let, hogy a halottakat mumifik�lt�k, hadd v�rj�k �gy az �jj�sz�let�st. A f�ra�kat, valamint egy�b nevezetes f�rfiakat �s asszonyokat kincse­ikkel egy�tt helyezt�k nyugov�ra, olyan pomp�­zatos s�rokban, hogy a sz�zadok sor�n a legt�bb